***
***
***
***
A program letölthető pdf-ben.
***
A program letölthető pdf-ben.
***
***
***
Katonák és KatonaSulisok hallgatták - Konferencia a NATO-ról
 Magyarország a NATO-ban és a NATO Magyarországon - többek között erről beszélt Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján Debrecenben. A Megyeháza Árpád termét az 5. Bocskai István Lövészdandár vezető állománya és a Gábor Dénes Elektronikai és Műszaki Szakközépiskola és Kollégium honvédelmi ismereteket tanuló diákjai töltötték meg.
Az 1992-ben alakult, majd 1999-ben közhasznú társasággá újjászerveződött Magyar Atlanti Tanács (MAT) jelenlegi tevékenysége az euró-atlanti elvek integrálását irányozza elő, ennek keretében gyakorlati kérdésekre összpontosít, megalapozott ismeretek és hiteles információkat továbbít a magyar lakosság felé. A MAT elsődleges célja az atlanti együttműködés erősítése más tagállamokkal, nem elfelejtvén a magyar történelem folyamatosságát, hagyományait és kulturális sajátosságait.
A debreceni "Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban" címmel megrendezett konferenciát Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke beszélt a megjelenteknek a Magyar Atlanti Tanács tevékenységéről.
Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a rövid történeti áttekintés után az 1999-es NATO csatlakozást követő időszakról beszélt, majd bemutatta a 2010-ben, Lisszabonban meghatározott új stratégiai koncepció lényegét. A kollektív védelem, a válságkezelés és az együttműködésen alapuló biztonság elvein keresztül vezette le a politikai konzultáció kiemelt szerepét és az új típusú fenyegetésekre való reagálás mai lehetőségeit.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára "Nemzeti érdekeink érvényesítése a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül" című előadásában a missziós szerepvállalások jelentőségéről beszélt. Egyúttal - megragadva az alkalmat - köszönetét fejezte ki Dr. Böröndi Gábor dandártábornoknak, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokának, hogy hadműveleti területeken a debreceni dandár katonái vannak jelen a legnagyobb számban, s hogy a feladatokat kiválóan felkészült katonák magas színvonalon látják el.
Dr. Sztáray Péter András, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának, politikai igazgatójának előadása "Általános biztonságpolitikai kitekintést" nyújtott a vendégeknek, végül Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar megbízott dékánja, az afganisztáni PRT-8 parancsnokának beszámolója zárta az előadások sorozatát.
A rendezvény szünetében Dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka "A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig" című kiállítást nyitotta meg.
Révészné dr. Markovics Zita hadnagy
***
"Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban"
 A virtuális térrel új hadszíntér nyílt! - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter azon a konferencián, amelyet "Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban" címmel rendezett a Magyar Atlanti Tanács november 24-én, csütörtökön Debrecenben, a Megyeháza Árpád-termében. A rendezvény előtt nyitották meg a "A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig" című kiállítást.
Konferenciát rendezett a Magyar Atlanti Tanács november 24-én Debrecenben, a Megyeházán. A Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban című rendezvényt - amelyen részt vett Hende Csaba honvédelmi miniszter, Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Sztáray Péter András, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, politikai igazgatója, valamint dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar megbízott dékánja, az afganisztáni MH Tartományi Újjáépítési Csoport nyolcadik váltásának parancsnoka - prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg.
Hende Csaba előadásában a biztonságot a levegőhöz hasonlította, mondván, ha van, az természetes, ha nincs, mindjárt elkezdünk kapkodni utána. A NATO-tagsággal járó kötelezettségekről kijelentette: semmi sincs ingyen, senki sem lehet potyautas, mert azt "előbb-utóbb a villamosról is ledobják".
A honvédelmi miniszter fontosnak tartotta, hogy a virtuális térrel új hadszíntér nyílt, melynek jelentőségét jól jelzi a korábbi, az észt közigazgatást romba döntő, majd Grúziát ért kibertámadás, vagy az, hogy a kínai haderoben csak ezen a területen 100 ezer ember dolgozik.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára előadásában elmondta: nemzeti érdekeinket jól érvényesíthetjük a nemzetközi katonai műveleteken keresztül. Hangsúlyozta: ugyan sehol sincs leírva, de a NATO-ban az a szokás, hogy az egyes tagállamok a szárazföldi erejük tíz százalékát műveletben tartják. A magyar katonák közül folyamatosan több mint ezer teljesít missziót a Balkántól Afganisztánon át Ciprusig, de például Ugandában is jelen vagyunk.
A rendezvény előtt dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka nyitotta meg A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig című kiállítást.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
***
A program letölthető jpg-ben.
***
Átalakulóban van a világ (Vas Népe, 2011. október 14. péntek, 1+3. o.)
Szombathely - A tegnapi NATO-konferencián dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter is előadást tartott.
A Magyar Atlanti Tanács szervezésében tartottak tegnap konferenciát "Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban" címmel. Dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke a konferencia bevezetőjében leszögezte, átalakulóban van a világ, újabb erőközpontok alakulnak: Oroszország újra a porondon van, Kína komoly hadi fejlesztésekbe kezdett, Japán és Brazília is potenciális hatalmi központtá válhat.
A kabinetfőnök szerint ezeket a problémákat csak a NATO képes megoldani. A bevezető után dr. Puskás Tivadar polgármester kapott szót, aki válaszolt arra a mindenkiben felmerülő kérdésre, hogy miért éppen Szombathelyen tartanak NATO-konferenciát. A város történelmének katonai vonatkozásait sorolta fel a polgármester. Elsőként 43-at emelte ki, Claudius császár akkor alapította Savariát a kiszolgált katonáknak. Megemlítette 1889 októberét, amikor átadták a11-es Huszár laktanyát, s 1919-etis, amikor repülőszázad települt ide.
Hozzátette, jelenleg nincs helyben alakulat, ám a város adja a honvédelmi minisztert.
3. oldal:
Prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg a konferenciát.
- Amióta a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, azóta folyamatosan a világpolitika részei vagyunk emelte ki az akadémikus. Az évek során több védekező háborúba is belekeveredtünk, annak ellenére, hogy ez a nép mindig békére vágyott. Bekövetkezett ez a pillanat is: a nép szavazás útján úgy döntött 1999-ben, hogy a NATO tagjai leszünk. Már akkor tudtuk, hogy ez milyen fontos, s ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy több mint 85 százalék volt a támogatottság. A NATO nem csak katonai szervezetként biztosítja a békét, felel az energia- és atombiztonságért, fellép a terrorizmus ellen. A feladatokról beszélni kell, erre pedig kitűnő alkalom egy konferencia.
Első előadóként dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter kapott szót, "Magyarország a NATO-ban és a NATO Magyarországon" címmel tartott előadást. A honvédelmi miniszter bevezetésként a legnagyobb és legerősebb katonai szövetség megalakulásáról beszélt, majd a stratégia többszöri módosítására is kitért.
Beszélt a NATO tagjainak egyenrangúságáról, s arról is, hogy az amerikai nagykövet nemrég tájékoztatta: újabb technológiai előrelépést biztosító fegyvereket, eszközöket kap Magyarország, melyeket majd az afganisztáni misszió használhat. Ilyen például az előre tolt földi, légi irányítási pont, amely védelmi eszköz. Akár magyar katona is irányíthatja majd az amerikai légierőt, vagyis bármikor a helyszínre hívhatja a gépeket, hogy semmisítsék meg a veszély forrását. Dr. Hende Csaba említést tett a legújabb veszélyforrásokról is, egy új hadszíntér, a virtuális tér meg-jelenéséről. Kiemelte: nemrég érkezett a felkérés, hogy a Magyar Honvédség irányítsa egy évig a kabuli repteret. A miniszter szerint ez nagy megtiszteltetés, a megvalósulás lehetőségeit még vizsgálják.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára a "Nemzeti érdekeink érvényesítése a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül" című előadásában a katonák speciális tevékenységét és a missziók feladatait ismertette.
Hangsúlyozta, több mint 130 háború, fegyveres konfliktus zajlik jelenleg a világban, s több mint ezer magyar katona szolgál a missziókban. Új típusú fenyegetettséggel is szembe kell néznünk: a nemzetközi terrorizmussal, a tömegpusztító fegyverek, drogok terjedésével és a fogyatkozó energiakészletekkel. Az előadások után dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum megbízott főigazgatója nyitotta meg a "Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig" című kiállítást, majd dr. Boldizsár Gábor ezredes, az afganisztáni PRT 8 parancsnoka tartott élménybeszámolót.
***
Magyarország elismert, sikeres NATO-tag
 Magyarország a NATO megbecsült és elismert tagja, amit az is bizonyít, hogy az Egyesült Államok hamarosan az úgynevezett JTAC-képesség átadásával is támogatja majd a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalását - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter október 13-án, csütörtökön Szombathelyen.
Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban címmel rendezett konferenciát Szombathelyen, a városháza üléstermében október 13-án a Magyar Atlanti Tanács.
A rendezvényen előadást tartott Hende Csaba honvédelmi miniszter, illetve Fodor Lajos, a tárca közigazgatási államtitkára is.
Rövid köszöntőjében a konferencia moderátora, dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke úgy fogalmazott: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyértelműen jelezték a hidegháború befejeződése után rövid ideig fennálló egypólusú világrend végét, a NATO pedig az új kihívásokra reagálva folyamatosan átalakul és megújul.
Emlékeztetett: az észak-atlanti szövetség nemcsak katonai rend, hanem értékközösség is egyben, amelynek hazánk is teljes jogú tagja.
Ezután Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere üdvözölte a megjelenteket, röviden felidézve a város katonamúltját, majd Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg a konferenciát.
Mint kiemelte, Magyarország a viharos évszázadok közepette is mindig békére vágyott, és a magyar nemzet az 1997-es NATO-tagságról döntő referendumon is erről tett tanúbizonyságot, amikor minden más tagállam lakóinál nagyobb arányban, 85 százalékos többséggel mondott igent a szövetséghez történő csatlakozásra.
Vizi E. Szilveszter rámutatott: a NATO tevékenysége minden ízében a polgári lakosság érdekeit szolgálja, és a szövetség ereje biztosítja a tagállamok számára a fejlődéshez nélkülözhetetlen biztonságot.
A valaha létezett legerősebb katonai szövetség
Magyarország a NATO-ban, a NATO Magyarországon című előadásában Hende Csaba honvédelmi miniszter felidézte: a szövetséget a hidegháborús szembenállás hívta életre, de a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében megfogalmazódó kollektív védelem alapelve azóta is meghatározza a szervezet működését. "A NATO a világtörténelem legnagyobb, legerősebb és legsikeresebb katonai szövetsége", mutatott rá a honvédelmi miniszter, hangsúlyozva, hogy a szövetségnek történelme során ugyanakkor az új kihívásokra is mindvégig folyamatosan reagálnia kellett. Ennek tükrében szót ejtett a NATO eddigi stratégiai koncepcióiról, és kiemelte: a szövetségben érvényesülő "egy mindenkiért, mindenki egyért" elv az eljárásrendben is megnyilvánul. Szemben például az egykoron a Varsói Szerződésben érvényesült gyakorlattal, a NATO-ban Magyarország a többi tagállammal egyenjogú tag.
Ennek legfrissebb bizonyítékaként Hende Csaba elmondta: a héten Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet asszony arról tájékoztatta, hogy döntés született újabb jelentős értékű amerikai fegyver és felszerelés átadásáról a Magyar Honvédség részére, elsősorban az afganisztáni misszió megerősítése céljából. Ezen belül is alapvető újdonságot jelent az úgynevezett JTAC-képesség, amely előretolt földi légi irányítási pontok védelmi fegyverként történő alkalmazását jelenti. Segítségével a magyar katonák az adott helyszínre hívhatják a szövetséges légierőt, hogy ott az az ő irányításuknak megfelelően megsemmisítse az észlelt fenyegetést.
Hende Csaba részletesen szólt a NATO 2010-ben elfogadott új stratégiai koncepciójának alapelveiről és az új típusú kihívásokról, így például a kibernetikai tér biztonságának jelentőségéről vagy az energiabiztonság kérdéséről. Hangsúlyozta a költséghatékonyság fontosságát, amelynek jegyében multinacionális védelmi képességek kialakítására került sor a szövetség égisze alatt többnemzeti csoportosításban és megosztásban. Kiemelte Magyarország szerepvállalását ezen együttműködésekben, például a katona-egészségügyi hálózat terén, de példaként hozta fel a többnemzeti stratégiai légiszállítási képesség és a pápai bázisrepülőtér e téren játszott alapvető szerepét is.
Mint fogalmazott, hazánk erőfeszítéseit a szövetségesek is elismerik: ezért kaptunk felkérést a közelmúltban arra, hogy - két, egyenként féléves ciklus után - egy teljes évre is vállaljuk el a vezető nemzet szerepét a Kabuli Nemzetközi Repülőtéren. Hende Csaba azt mondta: jelenleg e kérdésben még nem született döntés, a feltételek vizsgálata folyik, ám már maga a felkérés ténye is igen komoly elismerést jelent Magyarország számára.
Nemzeti érdekérvényesítés
A miniszter előadása után Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szólt a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséről a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül. "Kevesen tudják, hogy jelenleg több mint százharminc háború és fegyveres konfliktus zajlik a világban, és ezek közül több mint tízben ezer fölött van a halálos áldozatok száma. A sebesültek, otthontalanok száma pedig ennek többszöröse", mutatott rá.
Fodor Lajos kiemelte: napjainkban olyan modern kihívásokkal kell szembenéznie a NATO-nak, mint a terrorszervezetek által folytatott aszimmetrikus hadviselés, a kiberterrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem. Ismertette hazánk elsődleges nemzeti érdekeit, illetve a szövetségen belül érvényesülő legfontosabb biztonság- és védelempolitikai alapelveket.
A közigazgatási államtitkár elmondta: jelenleg több mint ezer magyar katona szolgál béketámogató műveletekben a világ különböző válsággócaiban, amelyek célja a fegyveres konfliktusok megelőzése, megakadályozása, illetve humanitárius segítségnyújtás az adott területeken. E missziók közül jelenleg egyértelműen az afganisztáni jelenti a legkomolyabb kihívásokat, de hazánk szempontjából alapvető jelentőséggel bír a Nyugat-Balkán stabilitása, így a KFOR- és EUFOR-missziók sikere is.
Fodor Lajos összegzésként úgy fogalmazott: a magyar haderő nemzetközi szerepvállalása a nemzeti érdekek további érvényesítését biztosítja a világpolitikai folyamatokban, a Magyar Honvédség a magyar politika egyik érdekérvényesítő eszköze. "E békeműveleti szerepvállalás pedig elismert, sikeres tevékenység", zárta előadását a közigazgatási államtitkár.
Ezután Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka nyitotta meg A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig című kiállítást, majd a konferencia második részében Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott katonai főigazgatója, az afganisztáni PRT-8 egykori parancsnoka tartott előadást élményeiről. Ezután Dr. Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára ejtett szót a NATO-tagság külügyi vonatkozásairól.
***
A program letölthető png-ben.
***
|
