Küldöttgyűlést tartott a MAT

 

Ismét Csóti György lett a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke, akit a Magyar Tudományos Akadémián megtartott rendezvényen megjelent tagok egyhangú döntéssel választottak meg a szervezet vezetőjének. Az újraválasztott elnök a Magyar Atlanti Tanács elmúlt időszakának tevékenységét sikeresnek értékelte, a jövőben pedig az eddigi munka következetes folytatását ígérte.

A Magyar Atlanti Tanács háromévente tartja tisztújító közgyűlését, amelyen az elnöki tisztség mellett az alelnökökről, illetve a felügyelő bizottság elnökének személyéről és tagjairól döntenek. E mellett a megjelent tagok szavaznak az elnökség előző évről szóló beszámolójáról, a szervezet gazdálkodásáról, a következő év munka- és rendezvény tervéről, illetve a várható költségvetésről. Az előző évet értékelve Csóti György hangsúlyozta: a több mint két éve tartó pandémia miatt az elnökségre nagyobb felelősség hárult, a tagság és a társadalom együttműködésének elmélyítése lényegében az on-line térben zajlott. ,,Úgy vélem, a MAT sikeres időszakot tudhat maga mögött, hiszen a nehézségek ellenére részt vettünk minden NATO-rendezvényen, fórumon, ülésen, természetesen többnyire on-line formában. E mellett, amikor lehetőség volt rá, személyes megjelenéssel is tartottunk konferenciát, amely komoly érdeklődés mellett zajlott le - jelentette ki a MAT elnöke, aki hozzátette: a COVID ellenére sikerült az előzetes terveket megvalósítani. Mint elmondta, 2021-ben 8 fővel bővült a szervezet, amelynek létszáma 331 fő. A rendezvényen elhangzott, hogy az idén 30 éves MAT mind anyagi, mind pedig jogi szempontból rendezett keretek között működik, szeptemberben pedig ünnepi konferencia megrendezését tervezik. A közgyűlés meghallgatta, majd szavazatával jóváhagyta dr. Kovács Árpádnak, a Felügyelő Bizottság elnökének beszámolóját a szervezet gazdasági tevékenységéről, illetve jóváhagyta az elnökség beszámolóját a MAT 2021. évi szakmai és pénzügyi tevékenységéről, a 2022. év tervezett költségvetéséről, és megszavazta a következő év feladat és rendezvénytervét. A küldöttek döntöttek a szervezet alelnökeinek személyéről is: Debrenti Félix, Erdős André, Felkai Anna, Fodor Lajos, dr. Hardy Ilona, dr. Szent-Iványi István kaptak bizalmat a tagságtól. A Felügyelő Bizottság elnökévé ismét dr. Kovács Árpádot választották.



MAT elnök köszönő beszéde újraválasztása után
MTA székház, 2022. május 13.

Tisztelt Közgyűlés, Kedves Atlantista Barátaim!

Köszönöm a megtiszteltetést, a bizalmat, mellyel újra rám ruháztátok e rangos tisztséget. Nagyon nehéz időszakban kell ellátnom a Magyar Atlanti Tanács elnöki feladatait. A transzatlanti közösség egyszerre néz szembe a folyamatosan erősödő illegális migrációval, a még mindig jelenlévő világméretű koronavírus járvánnyal és a szomszédunkban folyó kegyetlen háborúval. Ezek közül csupán az utóbbiról szeretnék néhány szót szólni.

Ennek a háborúnak a gyökerei legalább nyolc évre nyúlnak vissza, és a nagyhatalmi gátlástalan érdekérvényesítési törekvések következménye. Oroszország 2022 elején megengedhetetlen eszközhöz nyúlt érdekeinek vélt vagy valós sérülése láttán: hadüzenet nélküli háborút indított nyugati szomszédja, Ukrajna ellen. A transzatlanti világ jogos követelése a vérontás azonnali beszüntetése, a tűzszünet haladéktalan elrendelése. Ennek eléréséért minden ésszerű eszközt igénybe kell venni. Ezt követően haladéktalanul tárgyaló asztalhoz kell ülni az érintett feleknek, és az ukrán, valamint orosz nép, továbbá a velük együtt élő őshonos nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával, békét kell kötniük. Ez nem csak a kelet-európai régió, hanem az egész világ érdeke.

A most újból rám ruházott tisztséget úgy szeretném betölteni, hogy a Magyar Atlanti Tanács szerény eszközeivel a civil szférában hozzájáruljon a fenti cél, a béke és az igazságosság megteremtéséhez keleti szomszédságunkban. Ismételten köszönöm a bizalmat, valamint azt is, hogy meghallgattátok a gondolataimat.

Csóti György

***


Értelmetlen háború

 

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Közgyűlésén immár hagyomány, hogy a hivatalos feladatokat megelőzően egy aktuális témát értékelő-elemző előadásra kerül sor. A MAT elnöksége a majus 13-kai közgyűlés alkalmából dr. Kis Benedek József egyetemi tanárt, nyugállományú ezredest kérte fel előadónak, aki az orosz-ukrán háborúról tartott előadást a szervezet tisztújító közgyűlése bevezetéseként.

Elöljáróban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kijelentette: a 2022. február 20-án elkezdődött orosz-ukrán háború vélhetően még sokáig eltart. Az előadó egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek a konfliktust egyfajta "orosz-amerikai" háborúként fogják fel, s amelyben egyik fél sem veti be nagymértékben a legmodernebb haditechnikai arzenálját. Úgy fogalmazott, hogy a jelen állás szerint Oroszország elveszítheti világhatalmi státusát, hiszen az Európai Unió, a NATO és az Egyesült Államok folyamatosan egyeztetve egyre jobban összekovácsolódik. A háború eredményeként egy erősebb USA jöhet ki a konfliktusból, amely ettől kezdve egyértelműen a Kínával való versengésre koncentrálhat. Kis Benedek József úgy fogalmazott, hogy az orosz-ukrán háború teljesen értelmetlen, hiszen egyfelől romba dönti Ukrajnát, másfelől pedig gazdasági csődhelyzetbe juttatja Oroszországot. ,,Moszkva de facto még nem veszített, de jure azonban már elveszítette a háborút, lévén a villámháborús elképzelései néhány hét után szertefoszlottak. Ráadásul hatalmas emberi és anyagi veszteséget is szenvedtek az oroszok" - jelentette ki az előadó, akinek nincs kétsége afelől, hogy a háborút követően a Nyugat újjáépíti Ukrajnát, hiszen már most sorban állnak azok a nagyvállalatok, amelyek készek a helyreállítási munkák elvégzésére. Hangsúlyozta: alapvető különbség, hogy amíg az orosz katonák egyáltalán nem motíváltak, addig az ukránok oroszlánként harcolnak hazájukért, földjükért. Az oroszok ráadásul hibák sorozatát vétették, megbukott a katonai logisztika, és egyes fegyverzetek sem működnek megfelelően. Ezzel szemben az ukránok a területvédelmet kiválóan megszervezték, a nyugati fegyverek pedig csökkentik az orosz haditechnikai fölényt. Kis Bendeke József azt tartotta a legaggasztóbbnak, hogy a feleknek valójában nincs miről tárgyalniuk, a kialakult helyzetben képtelenek a megállapodásra. Az oroszok ugyanis nem fogják visszaadni az általuk elfoglalt területeket, az ukránok pedig nem nyugszanak bele a súlyos területveszteségekbe. Egy új biztonságpolitikai rendszer alakulhat majd ki, a NATO megerősödik, Európa keleti felében pedig hatalmas haderőfejlesztések történnek. Az orosz-ukrán front pedig valahol Kelet-Ukrajnában befagy, ugyanakkor kérdéses, hogy az oroszok el akarják-e és eltudják-e foglalni Ogyesszát, amely kulcsfontosságú a fekete-tengeri hajózás és kereskedelem miatt. Az előadó rendkívül negatív véleményt fogalmazott meg az ENSZ szerepéről, amely ebben a konfliktusban sem tud hatékonyan és eredményesen működni.

K. A.


***


23 éve a NATO-ban

 

1997. november 16-án Magyarországon népszavazást tartottak az ország NATO-csatlakozásáról. A szavazólapon szereplő kérdés így hangzott: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A szavazáson 49,2 százalékos részvétel mellett a választók 85 százaléka a NATO-ba való belépés mellett döntött.

A magyar-NATO kapcsolatok hivatalosan 1990. június 27-én kezdődtek, amikor Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter először látogatott a szervezet brüsszeli központjába. A következő nagy lépés az volt, amikor 1991-ben Magyarország a Varsói Szerződés többi volt tagállamával együtt alapító tagja lett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsnak. Ezt a szervezetet a NATO azért hozta létre, hogy legyen egy hivatalos fórum, amelyen keresztül kapcsolatot tudnak tartani az egykori szovjet tagállamokkal. Itt érdemes megemlíteni, hogy 30 évvel ezelőtt, 1992-ben jött létre szervezetünk, a Magyar Atlanti Tanács (MAT). A NATO és Magyarország között 1994-ben kezdődött el a gyakorlati együttműködés, amikor elindult az úgynevezett Békepartnerség program. Magyarország a Békepartnerség-keretdokumentum aláírásával az elsők között, 1994 februárjában csatlakozott a programhoz, amelyben hangsúlyos szerepet kaptak katonai együttműködésről szóló kitételek is. Még a hivatalos csatlakozás előtt, a Délszláv háború során láthattuk, hogy a NATO hogyan avatkozik be egy aktív konfliktusba. Magyarország ekkor annak ellenére, hogy még nem volt teljes jogú tag, együttműködött a szövetséggel Bosznia-Hercegovina stabilizilásában. A bosznia-hercegovinai IFOR és SFOR-műveletek során Magyarország 1995-től egészen a 2004-es lezárásig segítette a NATO-t, a Magyar Honvédség saját kontingenssel is részt vett a békefenntartói munkálatokban. Boszniában jól vizsgáztak a magyar katonák, így 1997-ben a madridi csúcs alkalmával meghívták Magyarországot a szövetségbe, a csatlakozási tárgyalások ezután kezdődtek meg. Az 1997-es népszavazás pozitív eredménye után nem egészen másfél évvel, 1999 március 12-én Magyarország teljes jogú NATO-tag lett. Magyarország pár nappal a csatlakozás után rögtön részt is vett egy NATO-misszióban, miután a szövetség a koszovói válság miatt elindította a jugoszláviai légi műveletét. Magyarország az azóta felállított KFOR békefenntartói hadművelethez katonai kontingenssel járult hozzá. Az említett küldetések mellett magyar katonák teljesítettek szolgálatot Afganisztánban és Irakban is, előbbiben fejlesztési és újjáépítési feladatokat láttak el Baghlan tartományban, utóbbiban pedig 300 fős szállító zászlóaljat működtettünk. A NATO megítélése Magyarországon alapvetően pozitív. Egy 2017-es közvéleménykutatás szerint a lakosság hatvan százaléka örül az ország tagságának és mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy nem profitál az ország abból, hogy tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ezek az arányok nagyjából megfelelnek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban mért számoknak. A NATO népszerűsége rendszerint nagyban függ az aktuális politikai és katonai helyzettől, így a tagországok között nagy különbségek vannak a szövetség elfogadottságában. A NATO rendkívüli módon vigyáz arra, hogy ne kerüljön nyílt katonai konfliktusba Oroszországgal, a szövetség felkészült az orosz agresszióra. Lengyelországba, Németországba, Romániába és a balti országokba katonákat telepítettek, vagy felemelték a már ott állomásozó egységek készültségét. Joe Biden amerikai elnök február közepén azt mondta, nem fognak amerikai katonákat küldeni, hogy Ukrajnában harcoljanak, de azt megígérte, hogy a NATO-tagokat meg fogják védeni az oroszok terjeszkedéstől. ,,Az USA az ereje teljes bevetésével harcolna minden centinyi NATO-területért, és egy NATO-tag lerohanása az összes tag elleni támadásnak minősül - utalt Biden a NATO alapító nyilatkozatának 5. cikkelyére, amely szerint ha egy NATO-tagállamot megtámadnak, akkor az összes tagnak azonnali katonai segítséget kell nyújtania a megtámadott szövetségesnek. Ezek alapján napjainkban Magyarország szempontjából talán minden eddiginél fontosabb a NATO-tagság.




***


Magyar Atlanti Tanács nyilatkozata az Ukrajnát ért agresszióról

 

A Magyar Atlanti Tanács döbbenten értesült a keleti szomszédunkat, Ukrajnát ért orosz agresszióról. A csaknem egy évtizedes konfliktus háborúvá fajulását a nemzetközi jogot súlyosan sértő lépésnek tarjuk, amely veszélyezteti a transzatlanti térség biztonságát, ezért a legteljesebb mértékben elítéljük.

A transzatlanti közösségnek minden lehetséges békés eszközzel kényszeríteni kell az agresszort, térjen vissza a diplomáciai eszközökhöz, a civilizált tárgyalásokhoz. A kijevi kormányt pedig folyamatosan ösztönözni kell arra, hogy biztosítsa az Ukrajna terültén élő sokmillió őshonos nemzeti kisebbség európai gyakorlatnak megfelelő kollektív jogait, beleértve az anyanyelv korlátlan használatát az élet minden területén.

A Magyar Atlanti Tanács aggodalommal figyeli a milliós nagyságrendű menekültek sorsát, és saját lehetőségein belül minden támogatást és segítséget megad részükre.

Nyomatékosan felszólítjuk Oroszország kormányát, hogy haladéktalanul vessen véget a vérontásnak, és békés körülmények között üljön tárgyaló asztalhoz Ukrajna képviselőivel.

Budapest, 2022. március 5.

Magyar Atlanti Tanács
Elnöksége


***


A NATO állam- és kormányfőinek nyilatkozata Oroszország Ukrajna elleni támadásáról

 

Azért gyűltünk ma össze, hogy megvitassuk az euro-atlanti biztonságot évtizedek óta ért legsúlyosabb fenyegetést. A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország Ukrajnába való totális, Fehéroroszország által lehetővé tett invázióját. Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel a katonai támadással, vonja ki minden erejét Ukrajnából, és térjen vissza az agresszió általa választott útjáról. Ez a régóta tervezett támadás Ukrajna, egy független, békés és demokratikus ország, ellen brutális, teljesen provokáció nélküli és indokolatlan. Sajnáljuk az orosz akciók által okozott tragikus emberáldozatokat, hatalmas emberi szenvedést és pusztítást. Az európai kontinens békéje alapvetően megrendült. A világ Oroszországot és Fehéroroszországot is felelősségre fogja vonni tetteikért. Felszólítunk minden államot, hogy fenntartás nélkül ítélje el ezt a lelkiismeretlen támadást. Senki ne higgye el az orosz kormány hazugságáradatát.

Oroszország teljes felelősséget visel ezért a konfliktusért. Elutasította a diplomácia és a párbeszéd útját, amelyet a NATO és a szövetségesek többször is felajánlottak neki. Alapvetően megsértette a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Oroszország cselekedetei a NATO-Oroszország Alapító Okiratban rögzített elvek égbekiáltó elutasítását is jelentik: Oroszország az, amely megszegte az Alapító Okiratban vállalt kötelezettségeit. Putyin elnök döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, szörnyű stratégiai hiba, amelyért Oroszország súlyos árat fog fizetni, mind gazdaságilag, mind politikailag, még éveken át. Oroszországgal szemben már eddig példátlanul súlyos szankciók léptek hatályba. A NATO továbbra is szorosan együttműködik az érintett érdekelt felekkel és más nemzetközi szervezetekkel, köztük az EU-val. A főtitkár meghívására ma csatlakozott hozzánk Finnország, Svédország és az Európai Unió.

Teljes mértékben szolidárisak vagyunk Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökével, parlamentjével és kormányával, valamint Ukrajna bátor népével, amely most hazáját védi. Gondolataink az orosz agresszióban megölt, megsebesített és kitelepített emberekkel és családjaikkal vannak. A NATO továbbra is elkötelezett az európai biztonságot megalapozó valamennyi alapelv mellett, beleértve azt is, hogy minden nemzetnek joga van saját biztonsági intézkedései megválasztásához. Továbbra is politikai és gyakorlati támogatást nyújtunk Ukrajnának, hogy ezen túl is megvédje magát, és másokat is erre szólítunk fel. Megerősítjük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül, beleértve a felségvizeit is. Ez az elvi álláspontunk soha nem fog változni.

Oroszország cselekedeteinek fényében le fogjuk vonni a NATO elrettentő és védelmi pozíciójára vonatkozó összes szükséges konzekvenciát. A Szövetségesek a Washingtoni Szerződés 4. cikke alapján konzultációkat tartottak. Továbbra is megteszünk minden olyan intézkedést és döntést, amely szükséges valamennyi Szövetséges biztonságának és védelmének biztosításához. Védelmi szárazföldi és légi erőket telepítettünk a Szövetség keleti részében, valamint tengeri eszközöket a NATO-terület egészén. Aktiváltuk a NATO védelmi terveit, hogy felkészüljünk a különböző rendkívüli helyzetekre való reagálásra és a Szövetség területének biztosítására, többek között a reagáló erőink igénybevételével. Most további védelmi célú erőinket telepítjük jelentős mértékben a Szövetség keleti részébe. Minden szükséges intézkedést végrehajtunk annak érdekében, hogy most és a jövőben is erős és hiteles elrettentést és védelmet biztosítsunk a Szövetség egész területén. Lépéseink megelőző jellegűek, arányosak és nem eszkalációs jellegűek, és azok is maradnak.

A Washingtoni Szerződés 5. cikke iránti elkötelezettségünk vasszigorú. Egységesen kiállunk valamennyi Szövetségesünk védelme és megóvása mellett. A szabadság mindig győzni fog az elnyomás felett!

További információkért látogasson el az alábbi linkekre:

NATO honlap: /www.nato.int
NATO Sajtó Twitter: /https://twitter.com/NATOpress
NATO-főtitkár Twitter: /https://twitter.com/jensstoltenberg
NATO sajtóközlemények: https://www.nato.int/cps/en/natohq/press_releases.htm

***






A nyilatkozat letölthető pdf-ben.

***



Tisztelt Tagtársaink!
Tisztelt Barátaink!

 

A nemzetközi eseményekre való tekintettel, a holnapra tervezett - 2022. február 23.-ai - előadás, egy későbbi időpontban kerül megtartásra, amiért szíves elnézésüket kérjük.

Magyar Atlanti Tanács
Elnöksége



***








A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Előadás a Nemzeti Katonai Stratégiáról

 

A 2021. június 24-én elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia volt a témája a Magyar Atlanti Tanács január 19-én közvetített online előadásának. A magyar védelempolitika jelenét és jövőjét alapvetően befolyásoló dokumentumot dr. Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára ismertette.

Mint a helyettes államtitkár elmondta, a tavaly júniusban elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia az 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározatot váltotta fel, amely az előző nemzeti katonai stratégiáról szól. A dokumentum egy olyan Magyarország nemzeti katonai stratégiája, ahol már teljes erővel megkezdődött a honvédség és a védelmi szektor képességeinek transzformációja. Ennek célja, hogy felkészítsen minket a rendkívül változékony XXI. századra, tette hozzá Németh Gergely. S hogy mi a stratégia célja? Útmutatás biztosítása a Magyar Honvédség, valamint a védelmi ágazat számára. Joggal tehető fel a kérdés: mi ebben az újdonság? Többek között az, hogy a honvédelemről komplex módon gondolkodik. Nincsenek különválasztva a katonai erő és a közigazgatás, valamint az államigazgatás egyéb szereplői, hanem a XXI. század kihívásaira válaszolva, szélesebb kontextusban értelmezi a katonai kérdéseket. De nem csak hazánk számára fontos ez a dokumentum, hanem szövetségeseinknek és potenciális kihívóinknak is üzenet: pontosan értjük, hogy mi zajlik körülöttünk, és el vagyunk szánva arra: Magyarország védelmét a jövőben is fenntartjuk és fokozzuk.

A fenyegetéseknek és a kihívásoknak megfelelően, a kialakult biztonsági környezetből határozzuk meg a Magyar Honvédség feladatrendszerét, a stratégiai célkitűzéseket, tette hozzá Németh Gergely. Mint kiemelte, a feladatrendszer meghatározásához az ország védelmi adottságait is meg kellett vizsgálni. A haderő átalakítását a nemzetgazdaság erőforrásaiból menedzseljük, melyek végesek, így véges az az erőforrás is, amit a Magyar Honvédség fejlesztésére lehet szánni. Így modulárisan felépítve, stratégiai célok mentén lehet és kell ezt a transzformációt végrehajtani.

A dokumentum tükrözi azokat a doktrinális és koncepcionális folyamatokat, amelyeket a NATO indított el 2014-et követően. Az ennek megfelelően kialakított hazai stratégia fontos elemei a nemzeti együttműködési, a nemzeti ellenálló és a nemzetközi együttműködési képességek, amely utóbbi áll a Németh Gergely vezette védelempolitikáért felelős államtitkárság fő fókuszában. A NATO-val, az európai, illetve a regionális partnereinkkel kialakított együttműködési képesség kiemelten fontos. Emellett azonban fontos azt is hangsúlyozni, tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program középpontjában továbbra is a katona, az ember van. Mindezek eredménye egy megújuló Magyar Honvédség lesz, amelyet egy erős védelmi ipar és egy stabil védelmi költségvetés támogat.

Németh Gergely leszögezte: egyértelműen kijelentjük, hogy Magyarországnak nincs ellenségképe. Hazánk ugyanakkor elrettentésre készül: arra, hogy készen álljunk a saját erőinkkel bármilyen, a belátható időn belül várható fenyegetés vagy kihívás kezelésére. Már ma meg kell kezdeni a holnap biztonságának előkészítését, tette hozzá. Ez hosszú távú előretekintést és tervezést követel, hiszen példaként említhető meg, hogy egy hadműveleti szintű egység kialakítása, felszerelése és kiképzése, mint amilyen egy lövészdandár, a nulláról indulva 5-15 évet vesz igénybe. Az elrettentés két pillérre épül: a nemzeti önerőre, illetve a nemzetközi együttműködésre és a kollektív védelemre. Ez utóbbi egy erős sokszorozó biztonsági garancia Magyarország számára, hangsúlyozta Németh Gergely. Ennek köszönhetően saját lehetőségeinket messze meghaladó katonai képességek, biztonsági garanciák óvják Magyarországot. Azonban azt is tudni kell: ez nincs ingyen, hiszen a szövetségi szolidaritás jegyében a saját erőinket is fejlesztenünk kell. S azt is fontos leszögezni, hogy a Honvédség megfelelő fejlettsége nélkül nem tudunk hatékonyan együttműködni szövetségeseinkkel, partnereinkkel. Ezért is nagyon fontos a nemzeti önerő. Nem egyszerű feladat a "jövőbelátás" sem. Mint ahogyan az előadásban is elhangzott, a jövő műveleti biztonsági környezetével kapcsolatban jól látható: a globalizáció egyik sajátos nehézsége, hogy a folyamatok könnyen összeérnek, így a távoli válságok is begyűrűzhetnek térségünkbe - összeköt minket a jóban, és sajnos, összeköt minket, a rosszban is. Ez már nem az az időszak, amikor csak a regionális biztonságról kell gondolkodni: egy ország biztonsága elválaszthatatlan a globális folyamatoktól. Ezért kell egy szélesebb környezetre, egy átfogó műveleti környezetre gondolni, ahol összefonódnak egymással a különböző információs, gazdasági, technológiai, diplomáciai hatások, és ezeket együttesen kell kezelni, tette hozzá Németh Gergely.

Sokszor elhangzott már: célunk, hogy a Magyar Honvédség a kelet-közép-európai térség egyik vezető haderejévé váljon. Ezzel kapcsolatban sok téves narratíva is megjelent. Németh Gergely hangsúlyozta: ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy Magyarország tartja fenn a térség legerősebb haderejét. Sokkal inkább azt, hogy hazánk vezető szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa védelmi együttműködésében. Ennek kiváló példája a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (MND-C), amelynek alapító tagja vagyunk, és a parancsnokság is Székesfehérvárott működik. Szintén kiemelendő példa a szolnoki Regionális Különleges Műveleti Komponens Művelet Parancsnokság, ahol hazánk mellett Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia együttműködésének köszönhetően alakult ki a NATO-műveleteket is támogató regionális együttműködés.

Németh Gergely az előadás után a vendégek kérdéseire felelt. A felvetett témák között szerepelt az esetleges Egységes Európai Uniós haderő létrehozása, a közös EU-s védelempolitika és az abban betöltött magyar szerep, a világűr, mint hadszíntér előtérbe kerülése vagy éppen a NATO-tagállamok és a közép-ázsiai országok közötti kapcsolatrendszer fejlesztése, amelyben Magyarország úttörő szerepet vállalt.


***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***





 






***



Elsősorban fiatal, tetterős férfiak érkeznek.

 

A XXI. századi migráció aktuális kérdéseiről, különös tekintettel az afganisztáni események után kialakult helyzetre címmel szervezett online előadással egybekötött beszélgetést a Magyar Atlanti Tanács. Az előadó dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója volt.

A beszélgetés moderátora Fodor Lajos vezérezredes, a MAT alelnöke volt, aki a kialakult szokásokhoz hűen először bemutatta az előadót az ismét szép számú résztvevőknek, majd átadta a szót az előadónak.

dr.Bakondi György a rendkívül adatgazdag, aktuális és érdekes előadását fogalmi tisztázással kezdte, mert nagyon sokan - szándékkal, vagy csak ismerethiány miatt - összemossák a két fogalmat. A migráció az, amikor emberek politikai, háborús, vagy megélhetési okból elhagyják a hazájukat és útnak indulnak más országok felé. A migráció lehet legális és illegális. Az ENSZ meghatározása szerint menekült az, aki bármely nyomós okból elhagyni kényszerül a hazáját és az első, biztonságos országban menedékért folyamodik. Együttműködik a hatóságokkal, ha volt lehetősége, nála vannak a személyi okmányai, igazolni tudja magát. Az előadó itt hangsúlyozta az első, biztonságos országkitételt. A migráns válságról szólva elmondta, hogy a balkáni útvonal déli részén nagyon gyenge a befogadó infrastruktúra. A biztonsági fenyegetést kiemelve emlékeztetett, hogy a párizsi mészárlás elkövetői - annak ellenére, hogy volt útlevelük, vagy tartózkodási engedélyük - is a balkáni útvonalon, Magyarországon keresztül jutottak el Franciaországba. Az egyetlen túlélő terrorista, a belga születésű, francia állampolgár Salah Abdeslam fuvarozta őket Budapestről két fordulót megtéve, amit feltűnés nélkül végrehajthatott, mert az EU külső határain belül már szabad a mozgás. Az embercsempészet a szervezett bűnözés rendkívül jövedelmező üzletága. Ezt jól mutatja, hogy az idei esztendőben a magyar hatóságok 1002 embercsempészt fogtak el.

A 2015-ös migránsválság kiváltó okai között szerepelt az elhamarkodott politikai nyilatkozat éppúgy, mint a téves politikai helyzetértékelés. Miután elhangzott, hogy a szíriai polgárháború elől menekülőket emberi kötelességünk befogadni, az EU külső határain megjelenők mindegyike azt állította magáról, hogy Szíriából jött. Az illegális migráció jellemzői, hogy tömeges, anonim, szervezettnek tekinthető a kommunikáció, szállítás és pihenő helyek tekintetében. Konspiráltan, a nemzetközi jogot megsértve irányítják. Az illegális migráció veszélyt jelent az országok belbiztonságára és a társadalomra. Az EU-ban a határőrizet nemzeti hatáskör, az integráció nem nagyon tekinthető sikeresnek. A 2015-ös magyar intézkedésekről szólva az előadó rámutatott, hogy a döntés nemzeti konzultáció alapján született meg. Magyarország lezárta külső határait, kerítést építettünk először a szerb, majd a horvát határon. Törvénybe foglalták, hogy Szerbia biztonságos állam, a szabálykövetők részére tranzit zónákat hoztak létre Röszkén, Tompán, Beremenden és Letenyén. Komplex határőrizeti rendszert építettek ki. 2015-ben több, mint százezer kérelmet zártak le a magyar hatóságok, mert a kérelmező idő közben ismeretlen helyre távozott. Az adatokról szólva elhangzott, hogy 2015-ben négyszázezer, 2016-ban 37.000, 2017-ben 21000, 2018-ban 6500, 2019-ben 17.000, 2020-ban 45.00 és 2021-ben 99.660 határsértés történt. Elfogtak összesen 3661 embercsempészt. Tavaly 20 szervezett támadás történt a határainkon, ezekben 309 fő vett részt. Miközben az EU vezetése nem hajlandó finanszírozni a határőrizetet, már tizenegy országban épült kerítés, vagy fal. Az afgán helyzetre térve az előadó ismertette, hogy a görög kollégák szerint idén nem várható tömeges mozgás. Ennek az oka, hogy a tálibok lezárták és ellenőrzik a határokat a lakhelyüket elhagyni szándékozók csak gyalog tudnak mozogni. A lengyel-belorusz határról szólva ismertette, hogy Lengyelország álláspontja szerint hibrid háború folyik ellenük.

Az előadást megköszönve Fodor Lajos azt kérdezte, hogy hogyan lehetne hatékonyabban fellépni az embercsempészet ellen? Válaszában az előadó emlékeztetett, hogy Európa egy nagyon komoly, nemzetközi hálózattal került szembe, amelyet gyengíteni csak szoros titkosszolgálati együttműködéssel és a pénzmozgások ellenőrzésével lehet. Szűcs Margit nagykövet, hazánk állandó ENSZ képviselője Genfből két kérdést tett fel, amelyekben a biztonságos harmadik ország megfogalmazásról és a nagykövetségeken beadható kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatókról érdeklődött, valamint szerette volna tudni, hogy a migránsok közül mennyi a nő és a gyermek? A biztonságos harmadik ország kérdéskörére Bakondi úr Szerbiát hozta fel példaként, ahol nem üldözik a migránsokat, nem alkalmaznak velük szemben erőszakot, kulturált, kényelmes befogadóhelyek vannak és kiépült a menekültek kezelésére szolgáló intézményrendszer. A második kérdésre a válasz az, hogy az érkezők 99%-a fiatal férfi. Szabó Lászlónak válaszolva az előadó elmondta, hogy ő is szükségesnek tartja a technikai fejlesztéseket a határvédelem érdekében, a román határszakaszon szerinte nem indokolt kerítés kiépítése.


***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Az önvédelem az első

 



"A NATO segít a tagállamok védelmében, de minden államnak, nemzetnek gondoskodnia kell saját biztonságáról" - emelte ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter szeptember 23-án, Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezésében megtartott rendezvényen.


A "Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményei és a jövőt érintő feladatok? című előadásában a honvédelmi miniszter emlékeztetett: 1999-ben csatlakozott Magyarország a NATO-hoz, a legnagyobb és legerősebb politikai és katonai szövetséghez. "A washingtoni szerződés 5. cikke ugyan rendelkezik a kölcsönös védelemről, de a 3. cikke rögzíti: minden ország köteles olyan önerőt, képességet építeni és fenntartani, amellyel garantálni tudja saját védelmét és a szövetségét? - hangzott el a rendezvényen.

Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal, a keletivel és a délivel is számol. Ennek metszéspontja Közép-Európában van, s Magyarország mindkettővel érintett. ?Ezért is határozta meg célként 2016-ban a kormány, hogy Magyarországnak legyen erős, ütőképes, korszerű haditechnikai eszközökkel felszerelt honvédsége, melyben a hazájuk iránt elkötelezett, lojális, kiválóan felkészített katonák szolgálnak és ezt segíti a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program? - szögezte le beszédében Benkő Tibor.

A honvédelmi tárca vezetője részletesen ismertette a haderőfejlesztési program mindkét elemét. Mint hangsúlyozta: az erős hadsereg megteremtéséhez hozták létre a katonai életpályamodellt és ezt szolgálja a társadalmi kapcsolatok erősítése is. Emellett mind a légierőnél, mind a szárazföldi haderőnél komoly technikai fejlesztéseket hajtanak végre, több évtizedes lemaradást pótolva. Ennek fontos elemei a közelmúltban Szentkirályszabadján átadott központi logisztikai bázis, illetve a Kiber Képzési Központ is. Ez utóbbival kapcsolatban a honvédelmi miniszter emlékeztetett: a hibrid hadviselés, a kiberveszély sok új eszközt, felkészítést is igényel, emellett fontos a folyamatos kutatás-fejlesztés is ezen a területen. Benkő Tibor elmondta, hogy az önvédelem szempontjából - a technikai eszközök beszerzése mellett - a hazai hadiipar újraindítása is kiemelt fontosságú, csakúgy, mint az együttműködés a térség környező államaival. Ennek egyik fontos területe a Magyarországon létrehozott Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságra (HQ MND-C), melyhez Szlovákia és Horvátország már csatlakozott, valamint Szlovénia is jelezte ezt a szándékát. A Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnoksághoz (R-SOCC) pedig a - nem NATO-tag - Ausztria is csatlakozott.

A honvédelmi miniszter az előadással egybekötött beszélgetésen - egyebek mellett - a haderőfejlesztésre, a kibervédelemre, a drónok szerepére és az afganisztáni kivonulásra vonatkozó kérdésre is válaszolt.

GALÉRIA megtekinthető: https://honvedelem.hu/hirek/az-onvedelem-az-elso.html/

Honvedelem.hu



***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Sikeres évet zárt a Magyar Atlanti Tanács

 



A koronavírus válság negatív hatásai ellenére sikeres évet tudhat a háta mögött a Magyar Atlanti Tanács (MAT), amely rendezvényeit az elmúlt esztendőben kizárólag az on-line térben folytatta - jelentette ki Csóti György a MAT elnöke a szervezet éves közgyűlésén tartott beszédében. Mint ismeretes a pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt a tavaszi rendezvényt őszre kellett halasztani, amit a szervezet így szeptember 15-én tudott megtartani a Magyar Tudományos Akadémián.


A MAT elnöke megnyitójában utalt arra, hogy a szervezet rugalmasan reagált a kialakult helyzetre, így az elmúlt egy évben rendezvényeit kizárólag interneten keresztül tartotta. Az érdeklődés a kül- és biztonságpolitikai, védelmi-, honvédelmi kérdések iránt azonban megmaradt: a havi rendszerességgel megtartott on-line konferenciák rendkívül sikeresek lettek. Csóti György hangsúlyozta: az eltelt időszakban - a lehetőségekhez mérten - a Magyar Atlanti Tanács továbbra is rendkívül sokrétű feladatot látott el az euro-atlanti értékrend ismertetésére, terjesztésére, kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében. A MAT elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: az on-line konferenciák sikere rámutat arra, hogy a jövőben ilyen módon is érdemes megszólítani a tagságot. A közgyűlésen ismertették és jóváhagyták a pandémia miatt, jogszabályi felhatalmazás alapján, a közgyűlés helyett meghozott elnökségi döntéseket, továbbá dr. Bán Janka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-proliferációs főosztály vezetője, a MAT Felügyelő Bizottságának tagja előadást tartott a NATO Brüsszelben megrendezett júniusi csúcstalálkozójáról. Mint elmondta: a rendezvényen a tagállamok kifejezték közös elkötelezettségüket a transzatlanti egység mellett. Magyarország például 2024-re teljesíti vállalását, hogy GDP-je 2 százalékát a honvédelmére költi. Védelmi beszerzéseink pedig már most elérték a kívánt 20 százalékos szintet. Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta: ilyen gyors összeomlásra senki sem számított, ami azt bizonyítja, hogy Afganisztán jövőjét mindenki rosszul mérte fel. A közgyűlés meghallgatta, majd szavazatával jóváhagyta dr. Vogel Dávidnak a Felügyelő Bizottság tagjának beszámolóját a szervezet gazdasági tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, illetve jóváhagyta az elnökség beszámolóját a MAT 2020. évi szakmai tevékenységéről, a tervezett költségvetésről, és megszavazta a következő év feladat és rendezvénytervét. Zárszavában Csóti György örömét fejezte ki, hogy a közgyűlést követően bő egy héttel a szervezet újra konferenciát rendezhet a Magyar Tudományos Akadémián: Benkő Tibor honvédelmi miniszter előadását már személyesen hallgathatják meg az érdeklődők.

K.A.


***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Az Egyesült Államok és Európa kapcsolatai, régi kihívások, új kérdések

 

Rendhagyó előadással zárult a Magyar Atlanti Tanács online beszélgetéseinek évadzárója. Az előadó ugyanis a tengeren túlról jelentkezett be az eseményre, így egy remek transzatlanti beszélgetés alakult ki a transzatlanti kapcsolatokról. Az eseményen Dr. Szemerkényi Réka nagykövet, a washingtoni IRI (International Republican Institute) transzatlanti kapcsolatok főtanácsadója volt az előadó, akit Csóti György a MAT elnöke mutatott be a most is szépszámban megjelent publikumnak. Rendhagyó volt a beszélgetés azért is, mert az esemény magánbeszélgetés volt, az előadó magánvéleményét mondta el. Az, hogy ez mit sem csorbított a beszélgetés színvonalán, leginkább az előadó széles körű tapasztalatán és a téma rendkívül mély ismeretén múlt. Rendhagyó volt a beszélgetés időzítése is, mert az közvetlenül az USA elnökének európai útja a G7 és NATO csúcs utánra - és nem mellesleg - a Biden-Putyin találkozó másnapjára esett. Ezért azután nehéz is lett volna mély következtetéseket levonni, az előadó a legfrissebb információkat osztotta meg a hallgatósággal.

Így aztán a már megszokott, magas érdeklődést kiváltó, jó hangulatú, másfélórás beszélgetésen valódi, minden területet tabuk nélkül érintő párbeszéd alakult ki. Első sorban stratégiai szintű elemek kerültek szóba. Ilyen volt a G7 csúcs legfontosabb üzenete: "the USA is back", Washington rendezni akarja az USA-Európa kapcsolatokat, amelynek része, hogy a PTC létrehozása újra napirenden van. A NATO 2030 vízió a legújabb kihívásokra reagáló program, amely elsősorban a közös stratégiai fenyegetések felismerésére és az azokra adandó közös válaszokra koncentrál. Mind Oroszország, mind Kína esetében a katonai fejlesztések mellett meghatározó elemként értékeli Washington a propaganda háború, az információs háború statégiailag alkalmazott elemeit illetve a kibertérben folytatott ellenséges műveleteket. Ezeket szokás soft power-ként meghatározni, s mivel ezek szakértői értékelések szerint a szövetségesek egymás közti bizalmának és együttműködésének a meggyengítésére irányulnak, ezeket nem lehet alábecsülni. A hagyományos biztonságpolitikai gondolkodás sem tűnt el, elemzők sora húzza alá, hogy Oroszország számára továbbra is mennyire fontos például a határain kívül stratégiai mélység kialakítása illetve megtartása, különösen mivel a világgazdaságban betöltött súlya nem jelentős. Hasonló motivációk érzékelhetőek Kína nemzetközi helyezkedése mögött, mert noha az erőteljes technológiai fejlesztések imponálóan hatnak, például az egy főre eső GDP kérdésében Kína valahol Botswana és Egyenlítői Guinea között helyezkedik el. Az orosz-amerikai viszonyban az USA először Ronald Reagan idején vitte az erő és az együttműködés nagyon szűk mezsgyéjén haladva meghatározóan sikerre a konfliktuskezelést, ez a mai napig komoly stratégiai példát ad a politikai döntéshozók számára.

Mindössze egy nappal a Biden-Putyin találkozó utánra időzített beszélgetéssel zárult a MAT online sorozatának téli-tavaszi évadja. Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács elnöke hitet tett a beszélgetés-sorozat őszi folytatásának szükségessége mellett, lehetőségek függvényében már fizikai jelenléttel.

Szépvölgyi Norbert, a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács alelnöke kérdezi az előadót

Szeptember végén találkozunk!

***


Vitairat

 



Siklósi Péter,Magyarország Állandó NATO képviseletének védelmi tanácsosa egy vitairatot készitett Magyarország biztonságpolitikai környezetéről és mozgásteréről,mely vitairat az MCC honlapján jelent meg, a linkje a következő:

https://corvinak.hu/vilag/2021/05/07/vitairat-magyarorszag-biztonsagpolitikai-kornyezete-es-mozgastere/


***


Magyarország jelentősen erősíti balkáni szerepvállalását

 



Magyarország olyan kiemelkedő szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre ez idáig nem került sor - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek csúcstalálkozója kapcsán.


Brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter elmondta, hogy idén ősztől egy évre Magyarország veszi át a NATO koszóvói békefenntartó missziójának (KFOR) parancsnokságát. Ez azért is komoly elismerés, mert - a NATO erők afganisztáni kivonásának befejeztével - a koszóvói lesz a NATO legnagyobb szárazföldi művelete. Magyarország Szövetség melletti elkötelezettségét jelzi az is, hogy hazánk jövőre ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel. A miniszter kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban 500 főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Magyarország a KFOR misszió kezdete óta komoly szerepet vállal Koszovó stabilitásának megteremtésében. 1999 óta veszünk részt a közös műveletekben, akkor egy Őr- és Biztosító Zászlóalj települt Pristinába azzal a feladattal, hogy védje a misszió kiemelten fontos objektumait - például magát a parancsnokságot. Létszámában a magyar kontingens jelenleg a harmadik legnagyobb az USA és Olaszország után. Az ilyen közös műveletek kialakult szokásrendje és struktúrája alapján a legnagyobb létszámú kontingenst kiállító ország látja el a parancsnoki teendőket. Mivel az amerikai haderő már korábban lemondott erről a lehetőségről, eddig olasz parancsnokok váltották egymást a pristinai Film Cityben települt vezetési pont élén. Az, hogy a következő parancsnok magyar tábornok lesz, egyben azt is jelenti, hogy hazánk lesz a vezető nemzet, ezért is növekszik a magyar kontingens létszáma. Kajári Ferenc vezérőrnagy, kijelölt parancsnok erről egy korábbi interjúban azt mondta, hogy nem csak a parancsnok közvetlen munkatársai - például a parancsnoki iroda állománya - de a közvetlen biztonsági személyek és a parancsnokság kiemelten fontos szervezeti elemeinek vezetői is magyar katonák lesznek az őszi váltás után. Magyar lesz a KFOR vezető lelkésze is és a tervek szerint egy ROL-1 (közvetlenül a kórház alatti képességekkel rendelkező) szintű segélyhelyet is telepít Magyarország. A Szövetséghez 1999 óta csatlakozott nemzetek közül Magyarország lesz az első ország, amelyik ilyen magas szintű parancsnoki felelősséget vállal. A jelenleg 27 ország 3500 katonájából álló KFOR Koszovóban stabil, de törékeny biztonsági környezetben szolgál.

Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének 2 százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.

KD

Fotó: Az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred nyolc katonája a Hussar's March (Huszárok Menete) elnevezésű nemzetközi sporteseményen, 2021 május 31-én a Novo Selo-i táborban, Koszovóban.
Credit: honvedelem.hu

***


Afganisztán: Együttműködés vagy elszigetelődés

 



"Afganisztán az Amerikai Egyesült Államok és a NATO kivonulása után: együttműködés vagy elszigetelődés?" címmel folytatódott a MAT online beszélgetés sorozata. Az előadó ezúttal Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő volt, akit Fodor Lajos alelnök mutatott be a résztvevőnek.

A rendkívül informatív, érdekes előadás során Wagner Péter történelmi keretbe helyezte Afganisztánt, beszélt az ország sorsáról és jó néhány városi legendát is eloszlatott az országot megszálló birodalmak - soha nem dicső, ám racionális + távozásával kapcsolatban.

A mitől fontos Afganisztán? kérdésre a "Nem fontos! Útban volt." meglepő választ adta meg, amit persze azonnal tisztázott is. A versengő cári Oroszország és Brit Birodalom játszmája során először az angolok szállták meg az országot, attól tartva, hogy az oroszok túl közel kerülnek Kelet-India határaihoz. Legyőzniük soha nem sikerült az afgánokat, de vereséget se szenvedtek, nem állt érdekükben tovább maradni. Ennek kapcsán Wagner Péter elmondta, hogy tán Afganisztán az egyetlen állam a világon, amelyik nem maga döntött a határairól, arról ugyanis vagy valamelyik szomszédja, vagy Oroszország és a Brit Birodalom döntött. Amikor a modern Afgán állam a XIX. század végén létrejött, Anglia még akkor is elérte, hogy az afgán uralkodónak folyósított éves apanázs fejében az afgán külügyet Londonból irányítsák és intézzék.

A Szovjetunió első sorban ideológiát akart exportálni és egy ütköző zónát létrehozni a déli érdekszférája mentén. Még a széthullása előtt kivonult, de nem győzték le. Mivel a gazdasági problémái miatt nem tudta anyagilag támogatni az általa létrehozott afgán rezsimet, az elveszítette hatalmát és átvette helyét a Talibán.

Annak vesztét az USA okozta, mert menedéket nyújtott az Al-Kaidának. Az amerikaiak célja se igazán Afganisztán volt, Irakba tartott a hadsereg, Afganisztán meg újra útban volt. Most a NATO és az USA vonul ki az országból, mert 2020. február 29-én az USA és az ország kb. 30-50%-át ellenőrzése alatt tartó Talibán megállapodott, hogy 2021. május 1-ig az USA kivonja katonáit az országból. Cserébe nem kap semmit.

A Trump adminisztráció által megkötött egyezményben még az se szerepel, hogy az afgán kormány és a Talibán kössön tűzszünetet és állapodjon meg a békekötés és hatalommegosztás mikéntjéről. Az amerikai elnökváltást követően Joe Biden némi időveszteség után arra jutott, hogy a csapatkivonások helyes menetrendje az lesz, ha azt 2021. május elsejével megkezdik és 2021. szeptember 11-re befejezik. A NATO ugyanakkor már a nyáron távozna, de olyan félelmek is vannak, hogy - egy másik jeles dátumra - 2021. július 4-re időzíti az utolsó katona távozását.

A körülményekről és a mikorról tehát még élénk disputa zajlik, de a legnagyobb kérdés az, hogy mi fog történni Afganisztánban a kivonulás után? Wagner Péter úgy gondolja, hogy amíg külső - anyagi - támogatás megfelelő mennyiségben, rendesen érkezik, addig a jelenlegi kormány megőrzi a hatalmát, a Tálib rezsim térnyerése megtorpan. A jelenlegi belső viszonyról jó tudni, hogy a tálib uralom alatt lévő területen is normálisnak mondható az a helyzet, hogy az afgán kormány által alkalmazott és fizetett orvos gyógyít, vagy az ugyanolyan státuszban lévő tanár háborítatlanul taníthat - legfeljebb egy-két tárgyat ki kell hagyjon az oktatásból. Amúgy a tálib delegációk - Pakisztánból utazva, mert ott van a fő hadiszállásuk - rendszeresen feltűnnek Moszkvában, Teheránban, vagy éppen Kínában és a szomszédos Üzbegisztánban. A szomszédos államoknak érdeke, hogy az USA kivonuljon, de aggódnak is a jövő miatt. Most az látszik, hogy esélyt adnak a táliboknak.

Zárásként az előadó leszögezte, az afgán társadalom még nincs azon a fejlettségi szinten, mint az európai országok, vagy az USA. A megosztottság jellemzi, amely nem csak kulturális, hanem törzsi alapokon is nyugszik. A lakosság 43%-a írástudatlan. A Talibán tud reálisan viselkedni és képes legitimitást felmutatni az ellenőrzése alatt tartott területeken. Az előadó James Mattis vezérezredest, volt amerikai hadügyminisztert idézve zárta az előadását: "Az Amerikai Egyesült Államok nem háborúkat veszít el, hanem az érdeklődését."

Fodor Lajos megköszönte az érdekes előadást, majd megerősítette, hogy a Szovjetunió ideológiát akart exportálni. Az afgánok azért harcolnak sikeresen, mert otthon vannak. Siklósi Péter egyetértett az előadóval és leszögezte, a NATO döntés a kivonulásról, szeptember. Megemlítette azt is, hogy a Trump kormány idején a demokraták élesen ellenezték a kivonulást Afganisztánból, most pedig ők sietnek kivonulni, még ha az eredeti tervhez képest késéssel is teszik. Az érdeklődés elvesztésének okaként megemlítette az orosz és kínai fenyegetést, amit a NATO egyre komolyabban vesz. Ugyanakkor a csapatkivonás zöme Oroszországon keresztül lehetséges. Felvetődött, hogy mindenki július 4-vel számol, ami első sorban Németországnak okoz jelentős problémát. Mivel a Kabuli repülőtér forgalmának 70-75%-át a Turkish Airlines bonyolítja, a repülőteret a törökök üzemeltetik, Törökország maradni akar, de az is lehetséges, hogy az USA is és Németország is marad. Csóti György annyi megjegyzést fűzött Siklósi Péter mondandójához, hogy történelmi tapasztalat: a politikában nincs soha és mindörökké. Az előadó válaszában elmondta, ha valaki marad, az megszegi az USA-Talibán egyezményt. Ugyanakkor hozzá tette - ENSZ BT felhatalmazáshoz kötve - Kína szívesen lenne békefenntartó. Meddig mehet el az amerikai pragmatizmus? tette fel a kérdést, az Al-Kaida visszatérése még belefér? Szerinte USA-afgán kétoldalú kapcsolatok nem léteznek, csak USA-afgán kapcsolat van, ezért tehetik meg, hogy napirenden tartják a nők és az oktatás helyzetét. Az USA nem tudja hazavinni Afganisztánt. Herman János úgy fogalmazott, nehéz érzésekkel beszél Afganisztánról, mert döntéshozóként maga is részt vett a "könnyű bevonulásban". Szerinte nem az érdeklődés veszett el, hanem a nagyhatalmak rájöttek arra, hogy a terrorizmus ellen reguláris hadsereggel nem lehet harcolni, győzni meg végképp lehetetlen.

KD


***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Júniusban NATO csúcstalálkozó lesz Brüsszelben

 



A NATO június 14-én tartja a tagországok vezetőinek következő csúcstalálkozóját a szövetség központjában, Brüsszelben - jelentette be a szervezet főtitkára közleményben április 22-én.


Jens Stoltenberg kiemelte: a csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a szövetségesek megerősítsék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, mint az Európa és Észak-Amerika közötti kötelék hosszantartó megtestesítőjét. A NATO-csúcson "döntéseket hozunk a katonai szövetség 2030-ig tartó menetrendjéről annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a ma és a holnap kihívásait" - fogalmazott. A főtitkár ezek között a terrorizmus okozta fenyegetettséget, a szövetséges országok ellen elkövetett kibertámadásokat, az egyre fejlődő és zavarokat okozni képes technológiákat, az éghajlatváltozás biztonsági hatásait és Kína megerősödését említette.

Stoltenberg korábban, a NATO 2030-ig tartó menetrendjének ismertetésekor hangsúlyozta: azért van szükség a célkitűzések meghatározására, mert a szövetségnek katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie. A tagországoknak jobban ki kell használniuk katonai, gazdasági és diplomáciai erőforrásaikat a társadalmak megerősítéséhez, az olyan veszélyekkel szembeni sebezhetőségük csökkentéséhez, mint a koronavírus, az úgynevezett hibrid fenyegetések vagy az internetes támadások.

"2030-ig még szorosabb együttműködésre kell törekednünk a hasonló gondolkodású országokkal, például Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával annak érdekében, hogy megvédjük azokat a globális szabályokat és intézményeket, amelyek évtizedek óta szavatolják a biztonságunkat" - mondta.

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. december elején tartották Londonban. A katonai szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozón döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat. A londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről, illetve arról, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe. A résztvevők megbeszélést folytattak Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről, első ízben szóba került Kína megerősödése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt.


***


A NATO Parlamenti Közgyűlés és a szervezet előtt álló feladatok.

 



Mesterházy Attila előadásával folytattuk a Magyar Atlanti Tanács népszerű, online beszélgetéssorozatát. A politikus, mint a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke kapott meghívást, és miután Csóti György a MAT elnöke bemutatta a résztvevőknek, azonnal lendületes, összefogott előadásban mutatta be a szervezetet. A képviselő - aki 2020-ban betöltötte a Közgyűlés elnöki tisztét is - rövid történelmi áttekintés után ismertette a szervezeti felépítést és az összetételt. Elhangzott, hogy a Parlamenti Közgyűlésbe a tagországok kvóta alapján parlamenti képviselőket delegálnak, a tisztségviselőket maguk közül választják meg. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 30 ország 269 képviselője tagja a Közgyűlésnek, kiegészülve a partneri, illetve megfigyelői státuszban csatlakozott 26 országgal ez a szám 360-400 főre növekszik. A szervezet, amely nem része magának a Szövetségnek, a részes országok által biztosított költségvetésből gazdálkodik. Fő célkitűzése a transzatlanti kapcsolatok erősítése. A képviselők öt főbizottság számos albizottságában dolgoznak, döntéseiket határozatok, vagy riportok formájában készítik el.

Érdekességképp az előadó ismertette a saját bizottságuk vezetésének összetételét, ahol az elnök amerikai és férfi, az öt (albán, francia, görög, kanadai és magyar) alelnökből azonban négy nő. A NATO Parlamenti Közgyűlés fókuszában jelenleg az Oroszország és Kína jelentette kihívás van. Mesterházy Attila kitért arra is, hogy - első sorban, mint biztonságot veszélyeztető kérdés - jelenleg napirenden van a tagországokon belüli demokrácia helyzetének vizsgálata. A Közgyűlésen belül a Demokratikus Ellenálló Képességgel Foglalkozó Központ komoly amerikai hátszelet élvez. A központ - amely a NATO szervezetében, mint Kiválósági Központ szerepelne - ötlete Gerard E. Connolly demokrata kongresszusi képviselőtől származik, aki a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke. A projekt jelentéstevőjeként ugyanakkor Mesterházy Attila is jelentős befolyással rendelkezik.
Az előadó megemlítette azt is, hogy a jelenlegi helyzetben csak online közgyűlés tartható, ami komoly nehézségeket okoz a személyes jelenléthez szokott képviselőknek.

Első kérdezőként Szentiványi István először is megköszönte a tartalmas előadást, majd a kapcsolatok Donald Trump alatti és Trump utáni helyzetére kérdezett rá, illetve arra, hogy érezhető-e új lendület az új amerikai elnök beiktatása után? Válaszában a képviselő kiemelte, hogy maguk az alapelvek nem változtak, ami inkább jellemző, az a stílus. Elmondta azt is, hogy volt olyan, amikor Trump elnök nyilatkozatát a Kongresszus kétpárti határozatban elfogatott nyilatkozattal igyekezett árnyalni. Az új amerikai vezetés igyekszik gesztusokkal is alátámasztani az enyhülést. Siklósi Péter, aki jelenleg Magyarország NATO melletti állandó képviselője, Brüsszelből csatlakozott a beszélgetéshez és elmondta, hogy jelenlegi fő feladatuk a Csehország melletti szolidaritás kifejezésén túl a soron következő NATO Közgyűlés előkészítése. Megemlítette azt is, hogy a Közgyűlés napirendjébe a főtitkár nem vette fel demokrácia helyzetének vizsgálatát. Válaszában Mesterházy megemlítette, hogy a politikában nem csak a megvalósult projekteknek van hatása, hozzátéve ugyanakkor, hogy ez a kérdés első sorban Törökország miatt van terítéken, de "Magyarország is dobogós".
Zsiborás Dorottya Európa Szövetségen belüli helyzetére kérdezett rá. Az előadó szerint jelenleg ez az egyik legizgalmasabb kérdés, az európai védelmi képességek erősítésére szükség van. Ennek akkor van igazán értelme, ha a képességek erősítése nem a versengő, hanem együttműködő. Szerinte már a védelmi kiadások növelése, az úgynevezett 2%-os kvóta megvalósítása is ezt erősíti.

Csóti György leszögezte, hogy szerinte az európai biztonság egyik sarokpontja az, hogy Oroszország partner legyen és ne ellenség, majd azt kérdezte, hogy van-e esetleg informális kapcsolata a Közgyűlésnek ma Oroszországgal? Mesterházy ilyenről nem tud, nem is érzékel jelenleg ilyesfajta gondolkodást. Az európai tagországok közül leginkább Németország és Franciaország nyitott Oroszországot partnerként elfogadni, a másik oldalon Lengyelország és a balti államok állnak. 2014 óta a kapcsolatokat felfüggesztették, ha Oroszország nem változtat, akkor ez úgy is marad. Becsey Zsoltnak két kérdése is volt. Az egyik, hogy honnan vásároljunk fegyvereket, a másik, az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos nyugati lépések. Az alelnök az első kérdésre azt válaszolta, hogy szövetségen belülről illik vásárolni, hozzátéve, hogy szerinte a magyar kormány ezt ügyesen csinálja a jelenlegi haderőfejlesztés során. A második kérdésre a válasz az volt, hogy a nyugati bojkott, ha "össze is tolja" Oroszországot és Kínát, ez a NATO számára nem jelent jelentős kihívást. Ezt Siklósi Péter kiegészítette annyival, hogy a Szövetség az úgynevezett dual track (Elrettentés és védelem, a párbeszéd fenntartása) elvet követi. Felkai Anna az Atlantic Treaty Associationnel (ATA) és annak ifjúsági szervezetével való együttműködésről érdeklődött, illetve, hogy a Közgyűlés hogyan készül a NATO csúcsra? A képviselő elmondta, hogy mindkét szervezettel gyümölcsöző, együttműködő a kapcsolat, a csúcstalálkozó előkészítésében szerepük nincs. Fodor Lajos a további bővítés kérdését vetette fel, amire a válasz az volt, hogy a nyitott kapuk politikája a NATO fontos alapelve.

A zárszóban Csóti György - megköszönve az előadást - kiemelte, hogy mennyire érdekes és informatív volt a beszélgetés az is bizonyítja, hogy szinte minden bekapcsolódó végig a képernyő előtt maradt.

KD





***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



MAGYAR ATLANTI TANÁCS



Tisztelt MAT Tag!


Mint minden civil szervezet, így a Magyar Atlanti Tanács (a MAT, ami egy egyesület) is a működését a tagjainak befizetéseiből (tagdíj, támogatás), vagy a külsős támogatók adományaiból tudja finanszírozni. Az említettek mellett lehetőség van még pályázatokon is pénzt szerezni, amit a MAT is folyamatosan megpróbál, szerencsére többször sikerrel. Ennek ellenére a MAT működéséhez elengedhetetlen a tagdíj-bevétel is, ami sajnálatos módon tagjaink többségének nemfizetése miatt csak kifejezetten csekély összeg.

A MAT tagjainak Alapszabályból eredő egyik alapvető kötelezettsége a tagdíj megfizetése.
Tekintettel arra, hogy ez ne jelentsen nagy terhet a tagjaink számára, ezért évek óta az éves tagdíj mértéke 5000 Ft, nyugdíjas tagjaink esetében pedig 3000 Ft. E csekély összeg ellenére is a mai napig sajnos még sokan nem tettek eleget az idei tagdíjfizetési kötelezettségüknek.

Tisztelt MAT Tag!

Amennyiben Ön az Alapszabálynak megfelelően már teljesítette tagdíjfizetési kötelezettségét, akkor tisztelettel kérjük, hogy e levél olvasását fejezze is be, ugyanis a levél további része nem Önre vonatkozik, egyben a tagdíj befizetését köszönjük!

Tisztelt MAT Tag!

Amennyiben Ön eddig még nem fizette be a tagdíjat (esetleg még a 2020. évre vonatkozót sem), tisztelettel kérjük, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségének legkésőbb 2021. április 30-ig a MAT bankszámlájára - 10200940-21521092-00000000 (K&H Bank) - történő átutalással (befizetéssel) tegyen eleget! Továbbá tisztelettel kérjük, hogy átutalás, de csekkel történő befizetés esetén is a közlemény rovatban feltétlenül kerüljön feltüntetésre a tagdíjat befizető MAT tag neve, vagyis a következő: "X Y 2020. és/vagy 2021. évi tagdíja".

Kérésünk teljesítését előre is köszönjük!

Budapest, 2020. március 30.

Üdvözlettel:

a Magyar Atlanti Tanács
Elnöksége


***


Afganisztán: együtt be - együtt ki

 



Magyarország továbbra is elkötelezett marad az afganisztáni rendezés ügyében - jelentette ki Szabó István honvédelmi államtitkár az Afganisztánban német keretnemzeti vezetés mellett, békefenntartó kontingenssel rendelkező NATO tagállamok, védelmi minisztereinek március 17-ei, szerdai videókonferenciáján.


Hazánk álláspontját ismertetve a honvédelmi tárca államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország eltökélt az instabil régiók biztonságának megteremtésében és fenntartásában, emiatt továbbra is aktívan és jelentős erőkkel járul hozzá a NATO műveleteihez. Ezek a műveletek hangsúlyosan támogatják a nemzetközi közösség stabilizációs törekvéseit, így mások mellett hozzájárulnak az illegális migrációs és terrorista fenyegetés elleni fellépéshez is - tette hozzá.

Szabó István szólt arról is, hogy Afganisztán sorsa, tartós békéje szempontjából súlyponti kérdésnek számít a kivonás alapjául szolgáló politikai, katonai feltételek megléte. Emiatt is fontos, hogy a műveletben és a nemzeti hozzájárulásokban tervezett változtatásokat a rendezésben résztvevő nemzetekkel egyeztetve, a keretnemzetekkel és a Szövetséggel együttműködésben hajtsuk végre.

Hozzászólása végén Szabó István leszögezte: Magyarország továbbra is elkötelezett marad az afganisztáni rendezés ügyében, tartjuk magunkat az "együtt be - együtt ki" elvhez

Honvedelem.hu



***


A V4-es együttműködés múltja, jelene és jövője

 



Bevezetőjében Csóti György elnök úr kiemelte a V4-es együttműködés történelmi gyökereit. 1335-ben a visegrádi királyi palotában találkozott a lengyel, a cseh és a magyar király. A magyar királyi székhelyen politikai és kereskedelmi együttműködésben állapodtak meg, a közös cél Bécs befolyásának csökkentése volt.
Antall József erre is hivatkozva kezdeményezte 1991-ben a Visegrádi Csoport megalapítását. A visegrádi palotában megtartott csúcson Lengyelország, a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság és Magyarország nyilatkozatot írtak alá arról, hogy szorosan együttműködnek az európai integráció felé vezető úton. Csehszlovákia szétválása után lett visegrádi négyek az együttműködés közkeletű elnevezése.
Azt, hogy mennyire összetartoznak ezek az országok Csóti György a MAT elnöke három dátummal és helyszínnel (1956 Budapest, 1968 Prága, 1971 Varsó) indokolta, amikor útjára indította azt az online előadást és beszélgetést, amelynek apropóját a V4 30. születésnapja szolgáltatta. Ezt követően bemutatta az est előadóját, dr. Balogh Istvánt, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, politikai igazgató. Az előadás a "Hazánk és a V4 Együttműködés előtt álló legfontosabb feladatok, hogyan készülünk az elnökségre" címet kapta, s mint az már megszokott számos érdeklődőt vonzott a MAT zoom-szobájába.

Az előadó egy alapos leltár készítéssel kezdte a beszélgetést, amelynek során elhangzott, hogy az EU- és NATO integráció felé vezető úton a V4 Csoport tagjai megfeleltek a jószomszédsági viszony és a regionális kooperáció elvárásainak, megtanultak szorosan együttműködni stratégiai kérdésekben. Immáron az EU és NATO tagjaként a V4-ek számára közös erővé, eszközzé vált a koalícióképzés. A csoport a résztvevő országok számára természetes igazodási ponttá vált. A folyamat során legalább ilyen fontos, hogy a visegrádi együttműködés egyfajta márkanévvé és így követendő példává vált. Az Európai Unión belül a csoport tagjai között általában érdekazonosság áll fen a kohéziós politika, az agrárpolitika, a migrációs kihívások elhárítása és számos egyéb kezdeményezés terén. Ugyanígy közösen támogatják az Unió Keleti Partnerség politikáját, a Nyugat-Balkán euro-atlanti integrációját. Gazdaságilag a csoport tagjai az EU jól teljesítő országai közé tartoznak, közös gazdasági potenciálunk meglehetősen nagy erőt képvisel. 2019-es adatok szerint például Németországgal a V4 csoport összesen 300 milliárd Eurós forgalmat bonyolított éves szinten, ami meghaladta a Németország és az USA, illetve a Németország és Kína közötti kereskedelem volumenét ugyanebben az évben. Egyetértünk abban, hogy a migrációt megállítani és nem kezelni kell. Ehhez elengedhetetlen a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelése. Ezt szolgálják a V4-es keretekben végrehajtott fejlesztéspolitikai projektek Afrikában. Sikertörténet, az úgynevezett "V4+" formátum tudatos alkalmazása. Ebben a formában már több mint ötven országgal működtünk együtt. A jelenlegi feladatok közül fontos az Észak-Dél irányú infrastrukturális összeköttetés megvalósítása, a közúti és a vasúti közlekedés javítása. A földgáz összeköttetések a Balti-tengertől az Adriáig lényegében megvalósultak. A biztonság és védelempolitika területén kiemelten fontos a V4 Harccsoport fenntartása. Ennek keretében a V4-ek 2016-ban és 2019-ben vállalták, hogy a V4-es Harcsoportot fél éven keresztül készenlétben tartják. Az aktuálpolitikai helyzetről Balogh István elmondta, jelenlegi legfontosabb feladatunk a világjárvány leküzdése és a mielőbbi újranyitás lehetőségének megteremtése. Az EU-s vakcinabeszerzés lassúra és bonyolultra sikeredett, mert a Bizottság a létező, bevett mechanizmusokat alkalmazta egy olyan válsághelyzetre, ahol ezek a módszerek nem vezethetnek sikerre. Jó példa Izrael, ahol az oltóanyag magas ára ellenére is sokat szerezte be belőle, mert ez még mindig kisebb költségekkel jár, mint a nemzetgazdaság leállítása huzamosabb időn keresztül. Balogh István kitért arra is, hogy Magyarország júliustól a V4 csoport soros elnöki feladatai mellett az Európa Tanács elnökségét is ellátja, igyekeznünk kell megtalálni, hogy hol lehetnek szinergiák a két szerepvállalás között. Az előadó egy alapos leltár készítéssel kezdte a beszélgetést, amelynek során elhangzott, hogy az EU- és NATO integráció felé vezető úton a V4 Csoport tagjai megfeleltek a jószomszédsági viszony és a regionális kooperáció elvárásainak, megtanultak szorosan együttműködni stratégiai kérdésekben. Immáron az EU és NATO tagjaként a V4-ek számára közös erővé, eszközzé vált a koalícióképzés. A csoport a résztvevő országok számára természetes igazodási ponttá vált. A folyamat során legalább ilyen fontos, hogy a visegrádi együttműködés egyfajta márkanévvé és így követendő példává vált. Az Európai Unión belül a csoport tagjai között általában érdekazonosság áll fen a kohéziós politika, az agrárpolitika, a migrációs kihívások elhárítása és számos egyéb kezdeményezés terén. Ugyanígy közösen támogatják az Unió Keleti Partnerség politikáját, a Nyugat-Balkán euro-atlanti integrációját. Gazdaságilag a csoport tagjai az EU jól teljesítő országai közé tartoznak, közös gazdasági potenciálunk meglehetősen nagy erőt képvisel. 2019-es adatok szerint például Németországgal a V4 csoport összesen 300 milliárd Eurós forgalmat bonyolított éves szinten, ami meghaladta a Németország és az USA, illetve a Németország és Kína közötti kereskedelem volumenét ugyanebben az évben. Egyetértünk abban, hogy a migrációt megállítani és nem kezelni kell. Ehhez elengedhetetlen a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelése. Ezt szolgálják a V4-es keretekben végrehajtott fejlesztéspolitikai projektek Afrikában. Sikertörténet, az úgynevezett "V4+" formátum tudatos alkalmazása. Ebben a formában már több mint ötven országgal működtünk együtt. A jelenlegi feladatok közül fontos az Észak-Dél irányú infrastrukturális összeköttetés megvalósítása, a közúti és a vasúti közlekedés javítása. A földgáz összeköttetések a Balti-tengertől az Adriáig lényegében megvalósultak. A biztonság és védelempolitika területén kiemelten fontos a V4 Harccsoport fenntartása. Ennek keretében a V4-ek 2016-ban és 2019-ben vállalták, hogy a V4-es Harcsoportot fél éven keresztül készenlétben tartják. Az aktuálpolitikai helyzetről Balogh István elmondta, jelenlegi legfontosabb feladatunk a világjárvány leküzdése és a mielőbbi újranyitás lehetőségének megteremtése. Az EU-s vakcinabeszerzés lassúra és bonyolultra sikeredett, mert a Bizottság a létező, bevett mechanizmusokat alkalmazta egy olyan válsághelyzetre, ahol ezek a módszerek nem vezethetnek sikerre. Jó példa Izrael, ahol az oltóanyag magas ára ellenére is sokat szerezte be belőle, mert ez még mindig kisebb költségekkel jár, mint a nemzetgazdaság leállítása huzamosabb időn keresztül. Balogh István kitért arra is, hogy Magyarország júliustól a V4 csoport soros elnöki feladatai mellett az Európa Tanács elnökségét is ellátja, igyekeznünk kell megtalálni, hogy hol lehetnek szinergiák a két szerepvállalás között.

A kérdések sorát Szent-Iványi István nyitotta, akit első sorban a V4 jövője érdekelt, illetve azt szerette volna tudni, hogy mélyülnek-e a repedések a csoporton belül. Válaszában az előadó kiemelte: sok olyan véleményt és kommentárt lehet olvasni, hogy a V4-ek kohéziója az elmúlt félévben meggyengült. Magyarország a gyakorlatban ezt eddig nem tapasztalta. Összességében azt látjuk, hogy a visegrádi országok reálpolitikai érdekek fűzik a V4-ek egyben tartásához, ezért az együttműködés szoros marad. A kooperáció sikere abban rejlik, hogy ott keressük az együttműködést, ahol tudjuk, hogy érdekegyezség áll fenn. Ahol ez nincs, ott nem erőltetjük.

Fodor Lajos a hadiipari együttműködésről kérdezett. Balogh István válaszában kifejtette, hogy a Zrínyi 2026 célja kettős: egyrészt olyan európai és egyéb eszközöket szerzünk be, melyek az európai védelmet erősítik és összhangban állnak NATO-s kötelezettségeinkkel, másrészt igyekszünk a hazai védelmi ipari bázist is fejleszteni, amelynek nemzetgazdasági jelentősége is van. A V4-ekben egyedül hazánk hagyta teljesen leépülni védelmi iparát a rendszerváltásokat követően. Van tehát mit behozni, de a Zrínyi 2026 a fejlődés garanciáját jelenti e tekintetben is.

Dérer Miklós a vakcinadiplomácia jelenségéről kérdezett. Ennek kapcsán az előadó kifejtette, hogy el kell fogadnunk, hogy a nemzetközi politika egy versengő tér. Ebben a versenyben mindenki megpróbál érvényesülni és ehhez minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál. Ez az egész történelem során így volt, nem szabad ezen meglepődnünk, természetes jelenségről van szó. Ugyanakkor kiemelte, hogy a Kormány a vakcina-kérdést nem politikai dilemmaként értelmezi, hanem színtiszta orvosi ügyként. Nem szabad hagyni, hogy átpolitizálódjon a kérdés, hiszen emberi életekről van szó.

A Kínára vonatkozó kérdések kapcsán Balogh István hangsúlyozta, hogy hazánk a pragmatikus együttműködésben érdekelt Kínával. A 17+1-es együttműködést nem lehet az uniós egység megbontásaként értelmezni, épp ellenkezőleg, Magyarország úgy látja, hogy a formátum inkább erősítheti az EU és Kína közötti kooperációt. Kiemelt kezdeményezés a Belgrád-Budapest gyorsvasút projektje. A kínai gazdasági felemelkedés előnyeit nyilván magunk is ki akarjuk aknázni. Az infrastrukturális fejlesztések, az ehhez esetleg rendelkezésre bocsátott kínai tőke hazánk fejlesztését szolgálják, így ez magyar érdek. Ugyanakkor látni kell, hogy hazánk az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatokban minimális (1.2 %-os) súlyt képvisel. A nagy gazdasági érdekek a nagy uniós tagállamok esetében merülnek fel.



KD



***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Nagy érdeklődés mellett - Kínáról

 



Folytatódott a Magyar Atlanti Tanács (MAT) online előadással egybekötött beszélgetés-sorozata. Ezúttal "Kína a XXI. században" címmel, dr. Matura Tamás a Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék tanársegédje volt az előadó.


A résztvevőket Csóti György, a MAT elnöke köszöntötte, aki bevezetőjében elmondta, hogy még a szokottnál is magasabb az érdeklődés, előzetesen hetvenöt fő regisztrált az eseményre. Majd a távolkeleti országban ősrégi "Kína a világ központja" gondolkodással kapcsolatban felidézte azt a XIX. század végén Berlinben megesett történetet, mely szerint a furcsa öltözékű, németül jól beszélő kínai ember a "Nini! Egy külföldi!" felkiáltással köré sereglett gyerekeknek azt mondta kedves jóindulattal: "Tévedtek, én kínai vagyok! Ti vagytok a külföldiek!"

A végül majd félszáz résztvevőnek Szent-Iványi István, az est moderátora röviden bemutatta az előadót, aki azzal kezdte, hogy a mainstreammel ellentétben nem arról szeretne beszélni, hogyan válik Kína - az USA-t megelőzve - nemsokára a világ vezető hatalmává, hanem arról, mitől nem lesz az. Az első tényező az egyfőre jutó GDP, ami összevetve 1/6-a az USA teljesítményének. A következő ilyen a két ország jelentősen eltérő geopolitikai elhelyezkedése. Míg az USA észak-déli szomszédjai szövetségesek, vagy gyengék, kelet-nyugati irányban pedig óceánok határolják és védik, Kína 22 országgal határos. Ezek közül Oroszország, India és Pakisztán atom-hatalom, míg Japán azzá válhat, ha akar és - támaszpontjai és hadiflottája okán - távoli szomszédként ide sorolandó az USA is. Szövetségesnek Pakisztán és Észak-Korea számít. Kína amúgy nem köt katonai szövetséget senkivel. Kína szempontjából hátrányként kell még említeni azt a tényt is, hogy mind a lakosság, mind a gazdaság a partvidéken koncentrálódik.

Társadalmilag Kína demográfiai előnye az olcsó munkaerő révén könnyen gazdasági előnyre váltható volt a közelmúltban, de jelenleg már demográfiai mélyrepülésben vannak, így ebből az osztalékból már nem táplálkozhat tovább a növekedés. A munkaképes korú lakosság létszáma 2017 óta csökken, hamarosan több időskorúról kell gondoskodniuk, mint az USA teljes lakossága. Ugyanakkor az Egyesült Államok népessége 2050-re meghaladja az EU népességét. Megtorpanást jelent a Hszi-féle fordulat is, mert az innovációhoz, a fejlődéshez szabadság is kell, és a jelenlegi rendpárti intézkedések - például a 300 millió darab arcfelismerő kamera - kihelyezése nem ebbe az irányba mutatnak. Kína hatalmas katonai költségvetése országon belül csak a második legnagyobb, mert a belbiztonságra többet költenek. Ide sorolta az előadó Kína azon hátrányát is, hogy rendkívül nehéz megtanulni a mandarin nyelvet, így kulturálisan sem képes terjeszkedni.

Azt, hogy mennyire érdekes előadást hallgattunk jól jelzi a 47 résztvevő aktivitása is, nagyon sok kérdés hangzott el, de a kérdés feltevése előtt szinte mindenki megköszönte a valóban új szemléletű elemzést. Ehhez hozzátéve a moderátor megemlítette, hogy szerinte a deglobalizáció nem következik be, mert az a beszállítói hálózat szétesését jelentené. Az első kérdező Tajvan helyzetére kérdezett rá. A válaszban elhangzott, hogy az idő nem Kínának dolgozik, mert erősödik a tajvani identitás. Háborút Tajvan nem fog kezdeni, az Kínának se érdeke, mert mi van, ha nem nyer? Belső társadalmi rengés sem várható, mert a lakosság túlnyomó többsége elégedett az állampárttal.

Kovács László volt külügyminiszter először is leszögezte, hogy meglepte a megközelítés, de szerinte reális Kína-képet kaptunk, ami reálissá teszi a veszélyérzetet is. Kugler Péter az állítólag a gazdaság 60%-t kitevő árnyék-bankrendszerre kérdezett rá. Matura Tamás elmondta, hogy - bár a hivatalos államadósság a GDP 60%-a - az ország teljes adóssága a GDP 270%-ára rúg, ebből 160% az állami vállalatok adóssága. Vargovics Máté "Ki fél jobban? a Nyugat, vagy Kína?" kérdésfelvetésére az előadó válasza: ,,A Nyugat sakkot játszik, Kína go-t." (A Nyugat sakkot játszik, ahol a cél az ellenfél bábuinak leütése, Kína pedig go-t, ahol az nyer, aki nagyobb területet foglal el. A szerk.)

Itt hangzott el az a megállapítás is, mely szerint az EU nemzeti kikötőinek mintegy 14%-a van kínai tulajdonban. (Itt szeretnék emlékeztetni az előző online beszélgetésre, ahol ezt a módszert a hibrid hadviselés eszközei között említette az előadó). Jeszenszky Géza volt külügyminisztert az anyaország és a kínai diaszpóra (lásd Szingapúr) helyzete érdekelte. A válasz szerint az USA-ban érezhetően jelen van egy neo-McCarthyzmus, ami az ázsiai kinézetű emberek elleni ellenszenvben nyilvánul meg. Példaként említendő még Ausztrália, ahol szintén ellenségessé vált a hangulat a kínaiakkal szemben. Debrenti Á Félix a 17+1-ek helyzetét, azon belül is a balti államok kilépési szándékát kérdezte meg, míg Mossóczy Katinka Zsófiát az EU-Kína viszony érdekelte. A válaszban elhangzott, hogy az együttműködés nem hozta meg a várt gazdasági előnyöket, Kínának sokkal fontosabb az EU, mint annak bármely önálló tagországa. A válasz jól árnyalja Kína hazánkhoz való kapcsolatát is. Bálizs László a Kína-Oroszország és a Kína-India szomszédságra kérdezett rá. Az előadó szerint a kapcsolatot Oroszországgal a ,,frenemy" (barát-ellenség) kifejezés írja le legplasztikusabban, míg India kapcsán megemlítette, hogy India egy főre jutó GDP-je jelenleg még csak negyede a Kínainak. Felkai Anna Tibet helyzetével kapcsolatos kérdése zárta az estét. Az előadó szerint különösebb változás nem lesz, megemlítve, hogy 1200 millió han nemzetiségű lakos van a 12milló tibetivel szemben.

KD





***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Erősödő magyar-török védelmi kapcsolatok

 



A NATO szövetségi rendszerében ugyanúgy gondolkodunk: a legfontosabb a béke és a biztonság megőrzése nemzeteink számára - hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter február 3-án, Budapesten, Hulusi Akar török védelmi miniszterrel folytatott megbeszéléseit követő közös sajtótájékoztatóján.


A négyszemközti megbeszéléseken és a plenáris üléseken a miniszterek elsősorban az illegális migrációról, a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a NATO aktuális kérdéseiről egyeztettek. A két tárcavezető tárgyalását követő sajtótájékoztatón elhangzott: a megbeszélések eredményesek és előre mutatóak voltak. Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a két ország védelmi politikájának alapja megegyezik. "A NATO szövetségi rendszerén belül egyformán gondolkodunk abban, hogy a béke, a biztonság megőrzése a legfontosabb feladatunk" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a biztonságot közös erővel kell megteremteni.

Benkő Tibor kitért a békemissziós küldetésekre is. Mint mondta, a magyar és a török álláspont ebben a kérdésben is hasonló: a katonáknak ott kell a problémát megoldani, ahol azok keletkeztek. "Egyformán gondolkodunk e kérdésben, és egyformán látjuk azt is, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzése közös ügyünk - mondta a tárcavezető. A honvédelmi miniszter külön hangsúlyozta az illegális migrációval kapcsolatos hasonló álláspontot. Rámutatott: az ügyben tanúsított török védelmi stratégia nagyban hozzájárul Magyarország sikeres védekezéséhez az illegális migrációval szemben.

Benkő Tibor elmondta: a jövőben a két ország katonai kapcsolatait még jobban szélesíteni fogják, beleértve a kiképzési, oktatási, felkészítési rendszert is. Példaként említette azt a közeljövőben Székesfehérváron működését megkezdő Közép-európai Hadosztály Parancsnokságot, amelyhez török katonák is csatlakozni.

A tárcavezető utalt a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során kialakítandó hadiipari együttműködés lehetőségeire is. Mint mondta, a megfelelő képességek kialakítása csak akkor valósítható meg, ha erős védelmi ipar áll rendelkezésre, a török féllel pedig a kutatás, fejlesztés és innováció területén is keresik az együttműködési lehetőségeket. Hulusi Akar miniszter hatékonynak és konstruktívnak nevezte a tárgyalásokat. Rámutatott: a kiváló politikai kapcsolatok új lehetőségeket nyitottak a katonai együttműködés területén is, amelyet a jövőben bővíteni fognak. A kétnapos látogatás során a két miniszter ellátogatott az Új Köztemető török katonai parcellájába, illetve a Gül Baba Kulturális Központba.

Honvedelem.hu





***


Hibrid hadviselés - XXI. századi módon egy XXI. századi termékről

Rövid téli szünet után folytatódott a Magyar Atlanti Tanács (MAT) online térben zajló, sikeres előadás-sorozata. 2021-et egy klasszikusan e századi témával dr. Kiss Álmos Péter, a Honvéd Tudományos Kutatóhely főtanácsosa nyitotta meg, egy érdekes és sokak által követett előadással.

Elöljáróban Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes, a MAT alelnöke mutatta be az előadót, ismertetve katonai múltját és kutatói munkájának hátterét. Érzékeltette egyben a téma iránti kíváncsiságát is, mert az ő hosszú katonai vezetői karrierje során a téma még gyakorlatilag ismeretlen volt. Az előadó részletesen kitért a NATO hibrid fenyegetéshez való viszonyára (Wales 2014) és az azóta eltelt időszak történéseire. Érdekes volt arról hallani, hogy milyen - a jóravaló, naiv civilnek fel sem tűnő - eszközöket is alkalmazhatnak a támadók: gazdasági segítség, kölcsönök, haditechnikai eszközök eladása, majd beüzemelése saját tanácsadók által. Természetesen a védekező fél válaszai is lehetnek nyíltak, vagy fedettek. Az ellentámadásra példaként az izraeli vízellátó rendszer elleni iráni kíbertámadást hozta fel 2020. áprilisban. A támadást az izraeliek sikerrel elhárították, majd válaszként rendszerösszeomlást idéztek elő az iráni Sahid Radzsaí kikötő számítógép hálózatában, és napokra megbénították a kikötő forgalmát. Ez egyszerre volt megtorló és figyelmeztető csapás. Magyarország kitettségét elemezve szóba került, hogy hazánk sajnos vonzó célpont lehet. A határainkon kívül rekedt kisebbség éppúgy, mint az, hogy energia ellátottságunk nem kellően diverzifikált, illetve, hogy hazánkban túlzott a gazdasági koncentráció (tehát a GDP 80%-át 50 nagyvállalat termeli meg) sikerrel kecsegtethet egy támadót. Az előadás a megszokottak szerint kérdésekkel és azok megválaszolásával zárult, ahol - néhány pontosítás mellett - elhangzott, hogy a jelenleg folyó Zrínyi 2026 program ezen a területen is komoly előrelépést hozhat.

K D

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***



A kémprogramok sokáig rejtve maradnak

Többek közt ez derült ki Prof. dr. Rajnai Zoltán előadásán, amelyet a Magyar Atlanti Tanács Elnökségének felkérése alapján Kitekintés a hazai és nemzetközi kiberbiztonságra címmel november 26-án tartott meg.

A most is sokak által követett, online előadás és beszélgetés kezdetén Gál András Levente mutatta be az Óbudai Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, aki többek közt Magyarország nemzeti kiberkoordinátora és hazánk nemzeti képviselője az ENISA-nál. Fő szakmai területe a kiberbiztonság, az információ biztonság az infokommunikációs és a telekommunikációs rendszerek biztonságának oktatása és kutatása.


Rövid közel-történeti áttekintés után az előadó rámutatott, hogy az adatlopáson túl mostanára már elterjedt a komplett elektronikus kémhálózatok adás-vétele is, néhány 10, vagy 100 dollárért boot-hálózatok vásárolhatók. Mivel a kémprogramok nagyon sokáig rejtve maradnak, a számítógép tulajdonosának tudta nélkül válhat az eszköze a drónhálózat részévé. Elhangzott még, hogy néhány éve 150 ország 160 ezer rendszerét támadták meg zsaroló vírussal.

Külön érdekessége volt az előadásnak, hogy az előadó megszavaztatta a közönséget, majd a véleményeket összegezve láthattuk a százalékos statisztikát és a valós számokat is. A jelenről megtudtuk, hogy a kórházak és a gyógyszergyártó cégek a legveszélyeztetettebbek, majd megismerhettük a jövő IoT kihívásait. Az előadás most is a kérdésekkel és azok megválaszolásával zárult.

K D

***






A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Napjainkban a tipikus elkövető iszlamizált radikális

Erre az első hallásra tán meglepőnek, de mindenképpen elgondolkodtatónak tűnő megállapításra jutott dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója a Magyar Atlanti Tanács (MAT) által szervezett online előadássorozat újabb eseményén. A felhőmeeting előadóját a MAT nevében dr. Hardy Ilona alelnök köszöntötte és mutatta be az érdeklődőknek.

Hamar tisztázódott, hogy a - vélhetőleg nem annak szánt, mégis jelképes dátum - november 11. több szempontból is az, mivel aznap 0 órától szigorodtak kényszerűen a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések, és minden évben november 11-én tartják az Armistice Day-t, (franciául: jour de l'Armistice) az első világháborút lezáró compiégne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának emlékére. Ugyanakkor az előadás bebizonyította azt is, hogy az életnek, a közös gondolkozásnak nem kell megállnia a veszélyhelyzet idején sem.

Dr. Tálas Péter az online térben közvetített, szép számú érdeklődőt vonzó " 9/11 - egy új időszámítás kezdete: terrorizmus a mindennapokban" című előadásában számos adattal és sok új ismerettel gazdagítva elemezte napjaink terrorfenyegetettségét. Világosan, logikusan érthetővé vált, hogy a terrorizmus miért különleges politikai erőszakforma. Szóba kerültek a "látszólag furcsa évek" éppúgy, (2014, amikor a terroristák veszteségei 23-33% körül mozogtak) mint az, hogy miért gondolja úgy az előadó, hogy "A szerkesztőségek imádják a terroristákat". Ez utóbbi azért jelent súlyos problémát, mert a terroristák számára létfontosságú a nyilvánosság.


Külön érdekessége volt az elemzésnek, hogy bár az EU a halálos áldozatok száma szerint az "alacsony" fenyegetettségű kategóriába tartozik, ennek fő oka épp az Unió fejlettsége: a korszerű egészségügyi rendszer lehetőségei ugyanis lehetővé teszik, hogy sok áldozatot megmentsenek egy-egy támadás után. Így fordulhat elő az, hogy a sebesültek száma alapján már magasabb "mérsékelt" a besorolás.

Összegzésül az előadó leszögezte, hogy véleménye szerint csökken a terroristák európai mozgástere, ezáltal egyszerűsödik az elkövetés módja (késes támadás, gázolás) és nem a bevándorlók, hanem az úgynevezett home-grown terroristák jelentik a fő fenyegetést.

Kiss Dezső

Fotó: K. D.

***





A meghívó letölthető pdf-ben.

***



Október 6.

Százhetvenegy évvel ezelőtt ezen a napon oltotta ki a magyar szabadságharc tizenhárom hős katonájának életét a véreskezű Habsburg önkény. (Végrehajtó Haynau.) A legújabb kutatások szerint a 18 esztendős Ferenc Józsefet, későbbi - mi Ferenc Jóskánkat -, nem kellett bíztatni tanácsadóinak a kegyetlen leszámolásra, maga is azt szorgalmazta.

Máig szolgáló tanulság, hogy a tizenhárom vértanú közül két idegen állampolgár is volt, és a többiek között hatan az ország nemzetiségei közül kerültek ki. Tizenegy hazájához hű katona és két szabadság eszméjéért még idegen földön is harcolni képes európai ember. Rájuk fájdalommal emlékezve küldöm utolsó szavaikat:
Aulich Lajos
(1793-1849) német nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik ezt a szolgálatot."
Damjanich János
(1804-1849) szerb nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok
"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."
Dessewffy Arisztid, gróf
(1802-1849) magyar, honvéd tábornok
"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata."
Kiss Ernő
(1799-1849) örmény nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd altábornagy
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."
Knézich Károly
(1808-1849) horvát nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok
"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."
Láhner György
(1795-1849) német nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok
"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom."
Lázár Vilmos
(1815-1849) örmény nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd ezredes
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."
Leiningen-Westerburg Károly, gróf
(1819-1849) német állampolgár, honvéd tábornok
"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."
Nagysándor József
(1803-1849) magyar, honvéd tábornok
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
Poeltenberg Ernő, lovag
(1808-1849) osztrák állampolgár, honvéd tábornok
"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."
Schweidel József
(1796-1849) magyar (részben német felmenőkkel), honvéd tábornok
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."
Török Ignác
(1795-1849) magyar, honvéd tábornok
"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."
Vécsey Károly, gróf
(1803-1849) magyar, honvéd tábornok
"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."

A kép az aradi vár templomának mai állapotát mutatja.

***


A Magyar Atlanti Tanács
2020. szeptember 15-én megtartott közgyűlésének határozatai



A közgyűlési határozat letölthető pdf-ben.

***

Új elnök a MAT élén

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) a 2020. szeptember 15-én megtartott, a korábbi közgyűlés határozatképtelensége miatt megismételt közgyűlésén Csóti György alelnök személyében - aki alapító tagja is a MAT-nak - új elnököt választott.

A közgyűlés a MAT Alapszabályát is módosította, amelynek során létrehozta a Tiszteletbeli Elnök tisztségét, amire - a MAT érdekében hosszú időn keresztül végzett eredményes tevékenységére tekintettel - a MAT volt elnökét, Prof. dr. Vizi E. Szilvesztert választotta meg.

Budapest, 2020. szeptember 15.

***


Támogatja a MAT a haderőfejlesztést

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) közgyűlése egyhangúan támogatja az Országgyűlés és a Kormány azon törekvését, hogy megerősítse és fejlessze a Magyar Honvédség képességeit és technikai felszereltségét. Ezek a törekvések maximálisan illeszkednek a NATO alapelvéhez, amely a tagállamoktól elvárja, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát a védelemre, a haderő fenntartására fordítsák. Dr. prof. Vizi E. Szilveszternek a MAT elnökének javaslatára megfogalmazott memorandum leszögezi: a most zajló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program rendkívül fontos annak érdekében, hogy hazánk a jövőben is megbízható és hasznos tagállama legyen a 30 országot tömörítő észak-atlanti közösségnek. A MAT tagsága és vezetése nagy reményekkel tekint a honvédelmi tárca által felügyelt modernizációs folyamatokra, és a jövőben is komoly figyelmet fordít a Magyar Honvédségre.

Magyar Atlanti Tanács

***

MAT alelnök - YATA alelnök

Szeptember 4-én tartották az Ifjúsági Atlanti Tanács (Youth Atlantic Treaty Association, YATA) közgyűlését, amelyen Debrenti Á. Félixet, a Magyar Atlanti Tanács alelnökét, a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács elnökét választották meg a szervezet társadalmi kapcsolatokért felelős alelnökének.

A 24 ország delegáltjai által megválasztott új YATA vezetés, benne az új magyar alelnökkel, rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy a NATO előtt álló feladatokhoz a tagállamok társadalmai, elsősorban pedig a fiatal korosztály aktív hozzájárulással vegyen részt. A MAT eddigi munkájának elismerése, hogy a YATA vezetésébe szervezetünk alelnöke Debrenti Á.Félix, MIAT elnök is bekerült, mindez komoly felelősséget is ró a további feladataink magas szintű elvégzése terén. Az ATA új vezető tisztségviselői, a YATA tisztségviselőinek megválasztása után, megújult vezetéssel láthat hozzá a 30 NATO tagország társadalmi kapcsolatainak szervezése terén meglévő feladatok ellátásához. A YATA közgyűlésének döntése alapján a magyar alelnök mellett a következő személyek látják el a szervezet igazgató tanácsának feladatait: Juxhina Sotiri Gjoni (albán) elnök, Chiara Pasini (olasz) ügyvezető alelnök, Manuel Santos (portugál) főtitkár, Rati Bakhtadze (georgiai) kommunikációs alelnök.

K.A.

***

Levél a MAT Tagjainak

Mint minden civil szervezet, így a Magyar Atlanti Tanács (a MAT, ami egy egyesület) is a működését a tagjainak befizetéseiből (tagdíj, támogatás), vagy a külsős támogatók adományaiból tudja finanszírozni. Az említettek mellett lehetőség van még pályázatokon is pénzt szerezni, amit a MAT is folyamatosan megpróbál, szerencsére többször sikerrel. Ennek ellenére a MAT működéséhez elengedhetetlen a tagdíj-bevétel is, ami sajnálatos módon tagjaink többségének nemfizetése miatt csak kifejezetten csekély összeg.

A levél ezen a linken letölthető és megtekinthető.

 

***

Új vezetőket választott az ATA

Csóti György a Magyar Atlanti Tanács (MAT) megbízott elnöke és Rábai Zsolt részvételével tartották meg az Atlanti Szerződés Szervezeteinek (ATA) a koronavírus járvány miatt tavasszal elmaradt közgyűlését. A mintegy három és fél órás online tanácsülésén és közgyűlésén a résztvevők értékelték az ATA elmúlt időszakának tevékenységét, megvitatták az elért eredményeket, szó volt a szervezet működésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről, majd a tagok döntöttek az ATA új vezető tisztségviselőiről is. A német tagszervezet javaslata alapján - átmenti időszakra - egy leszűkített létszámú menedzsment került a szervezet élére. E kérdésben a MAT megbízott elnöke támogatásáról biztosította Christian Schmidt német kolléga javaslatát. Számos visszalépést követően az ATA tagsága Jim Townsendet (USA) választotta meg elnökének, alelnökök Werner Fasslabend (Ausztria), Krista Mulenok (Észtország), Alex Serban (Románia) lettek. A szervezet főtitkárává Monika Begovicot (Horvátország) választották, a kincstárnoki feladatot pedig Johannes Kahrs (Németország) látja el a jövőben. Az új vezetők mandátuma 2021 első negyedév végéig szól, feladatuk pedig az ATA pénzügyi helyzetének stabilizálása és egy új alapszabály elkészítése lesz.

K. A.

 

***

Csóti György: TRIANON UTÁN SZÁZ ESZTENDŐVEL

A cikk megjelent a Magyar Nemzetben 2020. június 4-én "Damoklész kardja a herderi jóslat" címmel, "Beteljesedik-e a német filozófus jövendölése az elveszített magyarlakta területeken?" alcímmel
.

A cikket ezen a linken is letölthető és megtekinthető.

 

***


2020. május 25-én a Digitális biztonságpolitika pályázat zsűrije előtt, az előzetes szakmai bírálatok ismeretében, a kiemelkedő pályamunkákat online prezentáció formájában ismertetik a pályázók, amelyet 10 órától élő közvetítéssel követhetnek az oldalon.

Az oldal elérhetősége: https://studio.djnkft.hu/digitalisbiztonsagpol/

A élő konferencia facebook oldalon tekinthető majd meg: https://www.facebook.com/hunexpert/

***


Fotó: Gentleman Magazin

2020. május 8-án ONLINE ülésezett a MAT elnöksége. Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke az alábbi tájékoztatást adja tagjainak és a nyilvánosságnak:

A jegyzőköny az alábbi linken tölthető le: 2020. május 8. Jegyzőkönyv a MAT Elnökéségének online módon történt döntéshozataláról

***

Észak-Macedonia a NATO tagjává vált

Észak-Macedónia az észak-atlanti szövetség 30. tagállama lett , miután Szkopje képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó washingtoni szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok kormányánál.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, internetes tájékoztatójában azt mondta, Észak-Macedónia a NATO családjának része lett, amely immár harminc nemzet és csaknem egymilliárd ember családja.

" Olyan család ez, amely azon a bizonyosságon alapul, hogy függetlenül attól, milyen kihívásokkal nézünk szembe, együtt erősebb és biztonságosabb" - fogalmazott.

Észak-Macedónia régóta hozzájárul az euro-atlanti biztonsághoz, többek között azzal, hogy részt vesz a NATO vezette afganisztáni és koszovói missziókban - tette hozzá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közleményében hangsúlyozta, Észak-Macedónia NATO-csatlakozása az ország kormányának és népe erőfeszítéseinek csúcspontját jelenti. Tagsága egy szélesebb körű integrációt, demokratikus reformokat, a kereskedelmet, a biztonságot és a stabilitást támogatja az egész régióban, miközben mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva marad a csatlakozni kívánó többi ország előtt - tette hozzá.

Észak-Macedónia zászlaját a NATO székhelyén, Brüsszelben, szűk körben vonták fel Jens Stoltenberg főtitkár, Sir Stuart Peach marsall, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, valamint Zoran Todorov, Észak-Macedónia NATO-delegációjának vezetője jelenlétében. Az ország zászlaját egyidejűleg felvonták a dél-belgiumi Monsban, valamint az amerikai Norfolkban található NATO-parancsnokságokon.

A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása. A Macedónia és Görögország között 1991 óta zajló névvita tavaly januári lezárulását követően az ország vezetői és a NATO tagállamai az év februárjában aláírták a tagságot lehetővé tevő csatlakozási jegyzőkönyvet.

***

A KALOTASZEGI MAGYAROK KÖZT

Jékely Zoltán

Az írás letölthető pdf formátumban.

***

Magyar Nemzet
2020. MÁRCIUS 7. SZOMBAT 10:40

Teljes kárpát-medencei létünk forog kockán
Gondolatok a szlovákiai parlamenti választások után

Csóti György

Szégyen, ami 2020. február 29-én Szlovákiában történt, a magyarság szégyene. Tíz év után sem sikerült felvidéki nemzettársainknak a parlamenti képviseletet biztosítani északi szomszédunknál. Annak ellenére nem, hogy részarányuk az ország lakosságában, a folyamatos sorvadás után is, még mindig 8,5 % a hivatalos adatok szerint. Az egyetlen magyar választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás viszont csupán 3,9 %-ot ért el, ami messze elmarad az 5 %-os küszöbtől. A szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd pedig 2 %-ot ért el.

A cikk teljes egészében letölthető pdf-ben.

A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg 2020. március 7-én szombaton.

***







A pályázat letölthető pdf-ben.

***



 







kiván a Magyar Atlanti Tanács elnöke
és
Elnöksége





***



Tovább a 2019-es Archív híreinkhez